Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Gáspár László: Millszekundumos robbantás a bányászatban
hanem csak rá kell kotornia kapával a felrakóra, ami jóval konynyebb mint a lapátolás. A millszekundumos gyújtás egyenletesen omlasztja le a szénfalat, és így alig van szükség utólagos csákányozásra, másrészt pedig olyan nagy mennyiségű szén omlik le, hogy mód nyílik felrakógép beállítására és az ugyancsak fárasztó és hosszadalmas lapátolás kiküszöbölésére. A bányász tehát sok időt nyer. Azzal is időt nyer — műszakonként olykor egy órát —, hogy robbantás után nem kell várnia, amíg a füst elszáll. Millszekundumos robbantásnál úgyszólván nem is keletkezik füst. A bányász tehát a millszekundumos robbantással felszabadított időt teljesítményének növelésére fordíthatja. Az első biztató kísérletek után eldöntésre várt a kérdés, vajon a millszekundumos gyújtás minden szénfejtésben megállja-e a helyét. Miután Kóta a tatabányai tapasztalatok tanulságait levonva, Dörömbözy műszerész, Auerhammer robbantótechnikus és Arató főbányamester közreműködésével egyrészt a robbantó felszerelést, másrészt magát a robbantási eljárást tökéletesítette — az ország egyéb szénvidékein is sor kerülhetett millszekundumos kísérletekre. Az eredmények fényesen igazolták Kóta várakozásait. Bebizonyosodott azonban, hogy csak sújtólégmentes bányában szabad millszekundumos időzítéssel robbantani, az ilyen szénfejtésben szembetűnő előnyökkel alkalmazható az új eljárás. Az új robbantási technológia népgazdasági jelentőségéhez tartozik az is, hogy a millszekundumos időzítésre való áttérés csekély beruházásokat tesz szükségessé: olcsó robbantó felszereléseken kívül ugyancsak olcsón előállítható felrakógépeket. Egy szovjet minta módosításával maga Kóta is szerkesztett ilyen felrakógépet, mert tudta, hogy a felrakás gépesítése nélkül visszájára fordulhat a millszekundumos robbantás minden előnye. Hiába robban le több szén, ha nem tudják elég gyorsan csillékbe rakni és elszállítani. De a még megoldásra váró problémák ellenére is nyilvánvaló volt, hogy a millszekundumos robbantással jelentős mértékben meggyorsítható a széntermelés. Ekkor Kóta elérkezettnek látta az időt, hogy a millszekundumos robbantás országos bevezetése céljából a lőmesterek számára tanfolyamot szervezzen, és egyben a robbantófelszerelés tömeges gyártását is előkészítse. Ez 1951 nyarán megtörtént, s néhány hónap múlva már robbantómesterek százai voltak beavatva a millszekundumos időzítés «titkaiba». Az eljárás nem utolsósorban egyszerűségének köszönhette gyors bevezetését. Ahol csak alkalmazni kezdték, a millszekundumos robbantás megmutatta előnyeit. 46
