Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nyárády Gábor: A bányákból széngyárak lesznek
a rakodásra, a Szovjetunióban pedig 60 százaléka. A gépesített szovjet bányákban egy bányász műszakonként 2,2 tonna szenet termelt, nálunk 0,8 tonnát. így álltunk akkor, innen kellett néhány év alatt felfejleszteni bányászatunkat a szocialista építés ütemének megfelelően. A háború előtti teljesítmény dupláját irányoztuk elő, hogy «kenyérrel» láthassuk el a falánk kohók, kazánok, kályhák növekvő tömegét. Természetesen nem a bányászok fokozott fizikai igénybevételére építettünk, hanem új beruházásokra, fejlett munkaszervezési módszerekre, elsősorban; a gépesítésre. A fejlesztés óriási távlatai megmozgatták a mérnökök és munkások, újítók és feltalálók alkotó képzeletét, sorompóba állították tehetségüket a széncsata új fegyvereinek megteremtése érdekében. Abban az irányban indultak el, amelyet a szovjet bányagépszerkesztők tapasztalatai jelöltek ki: először is réselőgép szerkesztésének gondolata merült fel körükben. A réselőgép — a legkorszerűbb fejtőgépek közvetlen elődje — kezdeti formája a fejtés nagymértékű gépesítésének. Arra való, hogy egy vagy két karjával mélyen aláréselje a szénfalat, így azután könnyebb repeszteni, illetve lefejteni. Hasznos gép tehát, de nem mentesít teljesen a fizikai erőkifejtéstől. Nálunk id. Szemán István és ifj. Szemán István 1950-ben készítették az első ilyen gépet a szuhavölgyi szénbányákban. Gépük fejtőfeje a forgó tömeg centrifugális erejét használja ki, csuklós tengelyre szerelt kétélű csákányaival a csákánymunkát utánozza. (L. II. képtábla, 1.) Ezek a forgathatóan beágyazott kalapácsok — miután a réselőlánc aláréselte a szenet — függőleges irányú réseket vágnak a szénfalba, akár a legkeményebb telepbe is. Az emberi erővel végzett réselés idejét lényegesen csökkentik. Meg kell azonban jegyezni, hogy e gép bányaviszonyainknak minden tekintetben megfelelő típusa még nem alakult ki. Bányagépszerkesztőink más konstrukciókkal is jelentkeztek, s ezek már a bányagépek legfejlettebb típusát, a rakodást is elvégző fejtőgépek fajtáját képviselték. E gépekről tudni kell, hogy megoldásuk szerint három csoportba sorolhatók: réselési, gyalulási és darabolási módszerrel dolgozó gépek. A magyar bányagépszerkesztők és feltalálók mindhárom csoportban világszerte feltűnést keltő, nagy eredményeket mutattak fel. A réselés elvét alkalmazza a világon beváltnak tekinthető nyolctíz fejtőgép-típus közül négy, közöttük a nálunk is ismert szovjet Donbassz-kombájn. (L. II. képtábla, 2.) Ez, miközben a csörlő végigvontatja a szénfal mentén, láncos, gyűrűs karjával 3 alakú rést készít a széntömbben, majd a leválasztott szenet darabolórúdjával felaprítja és nagyrészt felrakja a szállítószalagra. Voltaképpen egy gyűrűs réselőgép, aprítóval 3 Nagy magyar találmányok — 5/ S 33
