Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Sztrókay Kálmán: A föld mélyének felderítője: a torziós inga
a fizikusok ezt — megbízhatatlansága miatt — már régen félretették. Coulomb francia fizikus tulajdonképpen az elektromos vonzóerők mérésére szerkesztette meg a másképp csavarási ingának nevezett műszert, miután gondosan tanulmányozta a fémdrótok rugalmasságának törvényszerűségeit. Igyekezett megállapítani, hogy mennyi erőre van szükség egy elcsavart drótnak eredeti helyzetébe való visszakozásához. Sokat kísérletezett, és le is vezette a rugalmas elcsavarodás törvényeit. Kiderítette, hogy az elcsavarással szemben megnyilvánuló ellenállás annál nagyobb, mennél nagyobb az elcsavarás maga, feltéve, hogy az még a rugalmasság határán innen van. Megállapította továbbá, hogy mennél hosszabb a drót, annál kisebb az ellenállás. így jött rá, hogy a drót elcsavarodását fel lehet használni kis erők pontos megmérésére. Ehhez a drót végére vízszintes síkban lengő hosszú tűt kell erősíteni. Ha a tűt nyugalmi helyzetéből elfordítjuk, a fémfonal elcsavarodik, miközben a rugalmas erők igyekeznek visszavinni a tűt eredeti helyzetébe. Ennek következtében a tű vízszintes síkban lengéseket kezd végezni, s ezek idejéből ki lehet számítani azt az erőt, amely a tűt elcsavarta. A torziós inga vagy mérleg legjellegzetesebb tulajdonsága tehát, hogy lengésidő mérésére vezeti vissza az erők mérésének sokkal nehezebb feladatát. Nagy előnye azonkívül, hogy nagyon lassú, úgyhogy esetleg egyetlen lengés idejének megfigyelése is elegendő. Ezzel a torziós mérleggel állapította meg Coulomb az elektromos vonzás és taszítás törvényét, amely lényegében ugyanaz, mint Newton törvénye a tömegvonzásra. Eötvös kísérleteit megelőzően főképpen a Coulomb-mérleget használták fel a tömegvonzás állandójának mérésére is, de az eredmények megbízhatatlanok voltak. A mérleg indokolatlan, kiszámíthatatlan ingadozásokat mutatott, ugyanazzal a műszerrel végzett mérések között is számottevő eltérések adódtak. A fizikusok már ki is mondták, hogy a Coulomb-mérleg pontos mérésekre használhatatlan. Eötvös mégis elővette. Azzal kezdte, hogy megvizsgálta, mi okozza a Coulomb-mérleg megbízhatatlanságát. Rájött, hogy a szerkezetet magába záró szekrényben már az egészen apró hőmérsékletkülönbségek is légáramlatokat okoznak, ezekben kell keresni a műszer szeszélyességének okát. Többféle próbálkozás után kettős, majd hármas falú fémszekrénybe zárta a Coulomb-mérleget, s drótját és rúdját igyekezett úgy elhelyezni, hogy minél kevesebb levegő legyen a műszer belsejében. Amikor nem volt szükség nagy lengésre, aránylag kis átmérőjű fémcsőbe helyezte a rudat. Ezzel az aránylag egyszerű fogással elérte, hogy a műszer a hőmérsékletbe
