Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nyárády Gábor: Az új magyar találmányok sorából - Alumínium és réz áramvezetők összekötése
leválasztása nagy erőt kíván, a metszőtárcsák gyorsan kopnak, s minthogy átmérőjük egyre nő, egyre vastagabb csavarokat készítenek.-Menetprofiljuk hamar eltorzul, forgácsoló éleik óhajtáskor gyakran lepattannak. A többkéses menetmetsző fejek forgácsoló tulajdonságai ugyan jobbak, de túl drágák, kényes mechanizmusok, bonyolultak, csak képzett munkás dolgozhat velük. Perlaki Nándor rugalmas menetmetszője ellenben oly egyszerű szerkezet, hogy percek alatt bárki könnyen megtanulhatja a kezelését, semmilyen beállítóberendezés nem kell hozzá. Érdekes tulajdonsága, hogy — az ismert megoldásoktól eltérően — a forgácsolóerő hatására rugalmas alakváltozást szenved, az így előálló hátszög pedig kedvező forgácsolási feltételeket biztosít. Az élek óhajtáskor nem súrlódnak a megvágott menethez, csak forgácsolás közben kopnak, ezért élettartamuk jóval hosszabb mint a többi menetmetszőé, s mindvégig helyes menetprofilt vágnak. A régifajta menetmetszők gyártásánál háromszor annyi gyorsacélforgács keletkezik, mint amennyit a kész szerszámok nyomnak, aránytalanul sok munkaidőt és energiát használnak fel. A Perlaki-féle menetmetsző gyártása sokkal gazdaságosabb: a lefejtett forgács mennyisége a kész terméknek csak mintegy 25 százaléka. A találmány tehát a korábban alkalmazott menetmetszőknél jobb forgácsolási eredményt biztosít és huzamosabb ideig használható, azonkívül jóval olcsóbban állítható elő, nem vész kárba sok értékes gyorsacél. A Gépipari Technológiai Intézet kísérleteket végzett az új menetmetszővel, és megállapította, hogy a rugalmas menetmetsző a menetkészítés nagy jelentőségű új szerszáma. Alumínium és réz áramvezetők összekötése A réméi jóval olcsóbb és előnyösebb alumíniumkábeleket bizonyára sokkal elterjedtebben alkalmaznák világszerte, ha ismernék a réz és az alumínium összekötésének célszerű módját. Sokan próbálkoztak, de a közelmúltig nem találtak biztonságos megoldást. Erre két magyar feltaláló, Bóhner Endre és Lukács József jött rá elsőnek 1949-ben. Olyan összekötő elemeket szerkesztettek, amelyeknek egyik vége réz, a másik alumínium, így tehát a réz a rézzel, alumínium az alumíniummal hegeszthető össze. Bármily nagy jelentőségű volt ez a találmány, elavult, mielőtt gyakorlatilag alkalmazták volna. Lukács József ugyanis nemsokkal utóbb a viszonylag költséges módszer helyett újabb, tökéletesebb eljárást dolgozott ki, az alumíniumnak ezüsttel való úgynevezett plattírozását. Ismeretesek voltak előtte azok a törekvések, hogy az erős 188
