Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Vajda Pál: Sorokban régi magyar találmányokról - Lemezmotor gépjárművekhez - Tökéletesített Diesel-motor
égy része kiszorult a magyar piacról. Kidolgozta az erdélyi sóbányákban heverő konyhasó-maradéknak sziksó gyártására való felhasználását. Részt vett a szabadságharcban, emiatt az elnyomás idején üldözték, s a legsúlyosabb nyomorba került. A nélkülözésekbe belebetegedve hamarosan meg is halt. Hatalmas életművét még a mai napig sem sikerült teljesen feldolgozni. Lemezmotor gépjárművekhez Az ezerkilencszázhúszas években Fejes Jenő (1877 — 1952) gépészmérnök újrendszerü motort, úgynevezett lemezmotort készített. Abból indultki, hogy egyrészt öntéstechnikai nehézségek miatt, másrészt súlycsökkentés céljából a gépjárművekhez olyan motorokat kell szerkeszteni, amelyek függetlenek a nehézkes és pontatlan öntéstechnikától. A gépjármű összes vas-, acél- és alumíniumöntvényeit hidegen megmunkált, többnyire préselt és autogén- vagy ívfényhegesztésű vas- és acéllemezekkel helyettesítette. Lemezből ugyanis — azonos biztonság és szilárdság eléréséhez — lényegesen kisebb falvastagság szükséges, mint öntvényből. A Fejes-automobilok (1. XXXVII. képtábla, 2) önsúlya 25—30 százalékkal kevesebb volt a többinél, és előállítási költségük is kisebb lett. Ezeket az eredményeket Fejes főként úgy érte el, hogy a hegesztési helyeket helyes szerkesztéssel csaknem teljesen tehermentesítette, továbbá laphegesztés helyett mindenütt él- és ponthegesztést alkalmazott. A Fejes-féle lemezmotor jelentőségét még fokozta az a körülmény, hogy hazai anyagokból volt előállítható. Tökéletesített Diesel-motor Nagy siker volt a húszas évek végén Jendrassik György (1898—1954) gépészmérnök találmánya, a tökéletesített Dieselmotor. Az egész világon ismerik ma már a Ganz—Jendrassik-féle motort. Ez négyütemű, kompresszor nélküli előkamrás Dieselmotor, amelyben az előkamra felmelegítéséhez nincs szükség külön berendezésre. Mivel a vezérlőtengely a szívószelepet nem a szívólöket elején, hanem csak a löket utolsó negyedében nyitja, a légüres hengerbe beáramló levegő biztosítja a motornak az indításához szükséges felmelegedését. Ezzel az eljárással el lehet érni, hogy az első kompressziólöket végén a motor hengerében olyan meleg keletkezzék, amely elegendő a tüzelőanyag-cseppek öngyulladásához, és így a motor egyszerű «kurblizással» beindítható. A többi 12 Nagy magyar találmányok — 12/6 S 177
