Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Hernádi György: A hántolt bab - egészségesebb táplálék
A kettős babhántolás két folyamatból tevődik össze. Az első a nedves hőkezelés, amit a nedves hántolás, majd szárítás követ,, a második folyamat a megmaradt héjrészek eltávolítása szárazon. Az előzetes nedves hőkezelés a nyers szárazbabot hőkülönbségnek veti alá. Először nedves gőzzel felhevítik. Ennek eredményeként a bab héja meglazul a húson, vagyis a szíkleveleken. A babot ezután hirtelen lehűtik. Hirtelen kell lehűteni, mert így a hőfokkülönbség hatása erőteljesebben nyilvánul meg. A héj ilyenkor megráncosodik, elválik a szíklevelektől. Ekkor következik a nedves hántolás. Egyszerű berendezésen (1. XXXIII. képtábla, 2) végezhető, álló dobban elhelyezett verőléces szerkezettel. A nedves hántoláson átment babot azután víztelenítik, szárítják. Hőszárítás közben a vékony cellulózhéj gyorsabban veszti el a felvett vizet mint a szíklevelek, vagyis az egész termék nem egyenletesen szárad. De ez csak az úgynevezett hőszárítással érhető el; a másik módszer, a légszárítás hatására ugyanis a héj és a babhús egyszerre szárad. Márpedig a találmány éppen azzal oldja meg tökéletesen a hántolást, hogy figyelembe veszi: különböző testekre (egyrészt a cellulózhéjra, másrészt a babhúsra) különböző mértékben hat a hőmérséklet változása. Tehát alacsonyabb hőfokon szárad a héj mint a babhús. Ez az időbeli eltolódás felhasználható a két rész szétválasztására. A feltaláló korábbi kísérleteinél nem hőszárítást, hanem légszárítást alkalmazott. Néhány hőszárítási próbálkozása során ugyanis a bab helyenként megpörkölődött, ezért mellőzte ezt az eljárást. Pedig a pörkölődés oka csupán az volt, hogy a hő egyenlőtlenül érte a nedves félterméket. Utóbb mégis a hőszárítás alkalmazásával oldotta meg Kovásznay a tökéletes babhántolást. Csak a hőszárítás egyenletességére kellett gondot fordítania, de ez nem jelentett komoly technikai problémát. A Kovásznay-féle eljárás második szakaszában a babot újból hántolják kefegépeken, száraz állapotban. Mechanikai nyomásra a még odatapadt héjrészek lepattannak a babhúsról, ezzel a hántolás befejeződött. A leesett száraz babhéj könnyűszerrel kifúvatható a hántolt bab közül. (L. XXXIV. képtábla, 1.) Tulajdonképpen ennyiből áll a babhántolás: néhány alapelv leszögezéséből. De több nem is kell a nagybani kivitelezés megoldásához. Kovásznay István 1948 elején jelentette be találmányként új babhántoló eljárását. Szakkörökben gyorsan híre terjedt a találmánynak, és hamarosan intézkedés történt hasznosítására. Előbb a Terményforgalmi Vállalat, majd a Rizsértékesítő Vállalat dolgozott a nagyüzemi babhántolás kiépítésén; nemsokkal utóbb a szigetvári konzervgyárban meg is indították a termelést. Közben 169
