Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Hernádi György: A hántolt bab - egészségesebb táplálék
már folytak az önálló babhántoló üzem berendezésének előkészületei. 1952-ben azután sor került a budapesti babhántoló üzembeállítására; egyre növekvő eredménnyel működik a kitűnő feltalálói gondolatot értékesítő, fiatal gyár. S már nemcsak babhántolással foglalkozik; a találmány ugyanis alapötletet adott más mezőgazdasági termékek bántolásához is. A babhántoló tervének elkészítése után Kovásznay István újabb találmányokkal jelentkezett. Eljárást dolgozott ki a csillagfürt, majd a szójabab liántolására. Ezek az eljárások nagyjából azonosak a babhántoló eljárással; növelik az eredeti ötlet értékét. A hántolt szójabab pörkölés nélkül, nyers állapotban is élvezhető élelmicikknek bizonyult s bizonyul majd szélesebb körben, ha ezt az egészen új eljárást alkalmazni kezdik. Számos élelmezési, gyógyászati, kozmetikai és más egyéb cikk is készíthető belőle. A kettős hántolás révén megoldódott a szójabab delupinizálása is, vagyis a lupinin nevű káros anyag eltávolítása. Az új találmány lehetővé teszi továbbá a «babaijak» hasznosítását, egy selejttermék teljes felhasználását. Babaljnak nevezik a babtermés feldolgozásakor állandó tényezőként jelentkező tisztítási veszteséget, amely 5 — 10 százalékot tesz ki. Földdel, porral szennyeződött, más anyagokkal keveredett babszemek ezek, a gépi tisztítás közben válnak ki az ép, tiszta babszemek közül. Tetemes részük még használható. Ennek a babselejtnek a megmentését biztosítja az új eljárás. Három fázisból áll: az első a már ismert tisztítás, ezt követi a nedves tisztítás, végül a hántolás. Befejezésül ismerjük meg a feltalálót, Kovásznay Istvánt. Agilis, fáradhatatlan ember, nem torpan meg a nehézségek előtt. Mindig újabb és újabb célokat tűz maga elé. Találmányainak sikere fokozta alkotó kedvét, még elmélyültebben foglalkozik az érdeklődési körébe vágó problémákkal. Találmányai révén megismerte a magyar tudományos élet vezető képviselőit, most már az ő útmutatásaikat is felhasználja további kísérleteiben. De nem szakította meg kapcsolatait azokkal a gyakorlati agrár-szakemberekkel sem, akikkel kezdettől fogva együtt dolgozott a- babbántolás megoldásán. Maga is okleveles gazda, műszaki tájékozottsága igen széleskörű. Mindez azonban még kevés lett volna, hogy nagy eredményeit elérje. Másvalamire is szüksége volt: szabadságra és támogatásra alkotó tehetsége kifejtéséhez. IRODALOM: Új találmány, a tökéletes babhántoló. (Magyar Nemzet, 1949. III. 6.) A hántolt bab. (Magyar Nemzet, 1949. X. 14.) Üj találmány, a babhántolómalom (Újítók Lapja, 1952. XII. 5.) 170
