Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nemes Iván: A sulykolástól a gabonaszeletelőgépig
értékében is. Az eddig végzett sütési próbák szerint a sütési érték 30—35 százalékkal emelkedik.- Még mindig nem merítettük ki Rajkai találmányának előnyeit. Figyelembe kell vennünk, hogy hazánk malmainak legnagyobb része a kapitalista rablógazdálkodás következtében korszerűtlenül van felszerelve, elavult, öreg gépekkel dolgozik. A szeletelőgépek bevezetésével, a régi, többnyire rossz állapotban lévő hengerszékek nagy többsége feleslegessé válik, és ezzel egyrészt felszámolható az elavult gépek meghajtásából eredő felesleges energiapazarlás, másrészt jelentős mennyiségű nyersanyag szabadul fel. Az új őrlési eljárással nagy mennyiségű import selyemszita-anvagot is megtakaríthat malomiparunk. A meglévő malomépületekben korszerűen, zsúfoltság nélkül lehet elhelyezni a kevesebb gépet, és így biztonságosabbá, kényelmesebbé válik a munka. Ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy a gép olcsó, gyártása nem kíván jelentősebb anyagi eszközöket. Egy óránként 8—10 mázsa teljesítményű gép előállítási költsége szériagyártás esetén kb. 40 ezer forint. Ez az összeg közvetlenül és azonnal megtérül a malomnak, hiszen egy ilyen új gép felszerelésével feleslegessé váló gépek és egyéb anyagok értéke lényegesen meghaladja a szeletelő előállításának költségeit. Malomgépgyártási szempontból pedig nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a szeletelőgép kevésbé anyagigényes mint a hengerszék, és ezért gyártása előnyösebb a hengerszék gyártásánál. És mindemellett, a malomipari felhasználáson kívül az új gépnek rendkívüli jelentősége van a mezőgazdasági termelésben is. A kenyérgabonák csíráztatásával végzett laboratóriumi és termőtalaji kísérletek szerint a gabona akkor is hajt és akkor is életképes, ha nem az egész szemet, hanem a szemnek csupán a csírarészét vetik el. Ilyen módon az eddigi vetőmag szükséglet 60 százaléka megtakarítható. A gabonaszeletelő-gép a magnak a csírát tartalmazó részét lemetszi anélkül, hogy a csírarész megsérülne. Ez a csírarész vetőmagként, a mag többi része pedig malomipari félkész termékként használható fel. A csíra-vetőmag előállításához csak a szeletelőgép késhengereinek beállítását kell megváltoztatni. Amíg ugyanis őrlési célból négy részre, addig a csíra-vetőmag előállításához három részre kell szeletelni a búzaszemeket. A háromrészes szeletelésnél a kések kiemelik a végek közül a búzaszemek középső részeit és ezek a malomba szállítva éppen úgy feldolgozhatok lisztté, mint a négyrészre vágott búzaszemek középső szeletei. A két szélső magrészt, a csírayéget és a szakállvéget vetőmagosztályozó választja külön, így tehát a szakállvég a középső résztől elválasztva külön fel166
