Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Nemes Iván: A sulykolástól a gabonaszeletelőgépig
dolgozható a malomban, a csíravég pedig vetőmagként használható fel. A csíra vég ilyen felhasználása — tapasztalatok szerint — nemcsak vetőmagmegtakarítást biztosít, hanem kedvezőbb feltételeket is a gabona fejlődéséhez. Rendkívül jelentős körülmény ugyanis, hogy vetésnél a végek csírázása előbb .indul meg, mint az egész szemeké. Ennek oka az, hogy a szeletelésnél keletkezett metszési felületen a héj nem akadályozza a nedvesség felszívódását, vagyis a csíra tápanyagainak átalakulása sokkal gyorsabb. A korábban csírázó mag természetesen korábban is érik be. így megvan a lehetőség arra, hogy a gabonát későbben vessük, olyan időpontban, amikor már nem fenyeget fagyveszély. A csiravégekből és az egész magvakból termelt növények gyökérzete, kalászai, a magvak acélossága, nagysága és belső tulajdonságai között nincsen semmiféle eltérés. Hogy a csíra-vetőmag alkalmazásának népgazdasági jelentőségét felmérjük, készítsünk egy rövid számadást. Hazánkban jelenleg mintegy 3,5 millió holdon Aretnek búzát, ezenkívül jelentős területen rozsot és árpát. Az új módszerrel — holdanként 60 kg megtakarítást alapul véve — csak búzából kb. 2 millió mázsa vetőmag takarítható meg évente. Ez a mennyiség több mint egész Budapest lakosságának egy évi liszt- és kenyérszükséglete. A megtakarított 2 millió mázsa búza értéke 160 millió forint. De ha figyelembe vesszük, hogy ez a búzamennyiség liszt vagy kenyér formájában értékesítésre kerül, akkor a gazdasági eredmény nyilvánvalóan ennek többszöröse. Jelentős megtakarítás származik még abból is, hogy ily módon a vetőmag-szükségletnek csak 40 százalékát kell szállítani, raktározni, csávázni és elvetni. S mindehhez tegyük hozzá, hogy e nagy eredmények viszonylag csekély áldozat árán érhetők el. Mintegy 600 darab, óránként 7 mázsa teljesítményű szeletelőgéppel fel lehet dolgozni az ország teljes vetőmagszükségletét. A szeletelőgép prototípusa az eddigi tapasztalatok szerint kifogástalanul működik. A gépet most még tovább tökéletesítik, apróbb módosításokat végeznek rajta és rövidesen megkezdik a sorozatgyártást. Az első gabonaszeletelo-gépet 1955-ben szerelik fel a kiskunlacházi kísérleti malomban, amelyet már Rajkai Pál találmányának figyelembevételével építettek. S azután hamarosan egyre több szeletelőgépet állítanak munkába malmainkban és gazdaságainkban, hogy mind több és jobb minőségű kenyér kerüljön asztalunkra. IRODALOM: Cwruzl Ferenc: A magyar malomipar története (kéziratban). Az Országos Gáborja 6s Lisztktsérleti Intézet Évkönyve (19§t—52), 167
