Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Németh Béla: Korszerű műőrlés hengerszékkel

darabokra törték. Ezzel az úgynevezett műőrléssel sikerült először teljesen korpamentes 0-ás lisztet előállítani.

Paur kezdeményezése után hamarosan a magyar malomipar felé fordult a szakemberek figyelme. Érdeklődésüket még fokozta, hogy Magyarországon alkalmaztak először kéregöntésű őrlőhengereket és hengerszékeket. A hengerszékek, amelyek eleinte vasból, később már acélból is készültek, sokkal jobbnak bizonyultak a köveknél. Rövidebb idő alatt és tökéletesebben őrölték meg a gabonát. A Ganz-gyár kéregöntésü hengerszékei már a szabadságharc előtt világhírűek voltak. 1873-ban azután Mechwart új hengerszékei öregbítették a magyar malomipar hírét.

Az előzményekhez tartozik, hogy 1873-ban Wegmann Károly nápolyi molnár a budapesti Viktória gőzmalomban bemutatta saját szerkesztésű hengerszékét, amelyben a vashengereket porcelánhengerek helyettesítették. Mechwart felfigyelt a hengerszék ügyes szerkezeti megoldására és megállapodást kötött Wegmannal, hogy hengerszékét a Ganz-gyárban gyártják. A porcelán hengerek helyett azonban kéregöntésü, ferde irányban rovátkolt hengerekkel látta el a hengerszéket. A rovátkolás sűrűségének, alakjának és irányának tanulmányozásával, valamint a hengerek kerületi sebességének növelésével sikerült a fokozatos aprításhoz legmegfelelőbb megoldást megtalálnia. A Mechwart-féle hengerszékek (!. XX. képtábla) a bel- és külföldi szakértők nagy elismerésével találkoztak; ezek alapján fejlődött tovább a hengerszékgyártás a mind nagyobb teljesítményű, ugyanakkor mind kisebb súlyú gépegységek irányában.

Than Károly, a nagy magyar vegyész egy alkalommal így jellemezte Mechwartot: «. . . Éles megfigyelő, a ki nemcsak a jelen szükségleteinek a fedezésére törekszik, hanem a nagy többségtől alig észrevett felekből világosan előre látja a bekövetkező alakulásokat, ezekhez képest idején szabja meg előkészületeit, úgyhogy a szükségletekre már készen áll, mihelyt aktuálissá válnak.* Nyilván ez az előrelátás segítette Mechwartot, hogy felismerje a múlt század második felében rohamosan fejlődő elektrotechnika óriási ipari jelentőségét, ez indította arra, hogy 1878-ban megalakítsa a Ganzgyár villamos osztályát. Mechwart a villamossági gyárat is «e szakmának egyik legelső képviseltjévé fejlesztette, amely az elektromos világítás és erőáthárítás terén a nemzetközi versenyben egyik diadalt a másik után aratja♦.

Mechwart alkotói tehetségét még egy találmánya örökíti meg:

1896-ban, másfél évtizedes kísérletezés után bemutatta motoros szántógépét, a talajmarót. Gépe forgómozgást végző maróvasakkal működött. Eredetileg gőzgépre volt szerelve, de a kazán és a gőz-159