Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Németh Béla: Gyógyszeriparunk világhírű készítményei
és egyéb antibiotikumok segítségéve] gyógyíthatóvá váltak olyan betegségek, mint a giimőkór, a gyermekágyi láz, a szamárköhögés, a tífusz és sok-sok más súlyos betegség. Felfedezésükre az a megfigyelés vezetett, hogy egyes mikroszkopikus nagyságú gombák a baktériumok szaporodását gátló, sőt baktériumölő anyagokat termelnek. Ezek kinyerésére a gombákat különféle összetételű táptalajon kell szaporítani, és ebből vonhatók ki az antibiotikus anyagok. A kivonás azonban nem könnyű feladat, mert a folyékony táptalajban roppant kevés az antibiotikum, egy-egv literben csak tizedgrammok vannak. Ezért a gombák szaporítása többtízezer literes tartályokban történik. Ilyen nagymennyiségű folyadékokból kell azután bonyolult eljárásokkal az antibiotikumokat, tiszta, gyógyászatiig használható formában kivonni. A vegyészek igyekeztek az antibiotikumok pontos kémiai szerkezetét is megállapítani, a legtöbb esetben sikerrel. így például a penicillin és sztreptomicin vegyi felépítése ma már ismert. Elméletileg tehát nincs akadálya annak, hogy ezeket az anyagokat szintetikusan, azaz egyszerűbb vegyianyagokból összetéve építsék fel. Ipari gyakorlatra alkalmas megoldást azonban ezeknek az antibiotikumoknak különösen bonyolult vegyi szerkezete miatt nem sikerült kidolgozni. Ezért a penicillin és sztreptomicin ipari előállítását továbbra is a gombák nagy mennyiségben való tenyésztésével végzik. Egy harmadik antibiotikum — a klóramfenikol — hatásos gyógyszere olyan megbetegedéseknek(tífusz,vérhas), amelyek kórokozóira sem a penicillin, sem a sztreptomicin nem hat. Érdekessége, hogy iparilag először ezt is nagy mennyiségben tenyésztett gombákból állították elő, vegyi szerkezetének tisztázása után azonban kidolgozták az ipari előállítás módszerét is, és most már vegyi szintézissel állítják elő. Ezt a, fontos gyógyszert Magyarországon is gyártják és treomicin néven hozzák forgalomba. Ma már igen jelentős exportcikke gyógyszeriparunknak. A klóramfenikol hazai előállításával ugyancsak Kollonitsch János és munkacsoportja foglalkozott a Gyógyszeripari Kutató Intézetben. Ki kellett dolgozniok a gazdaságos előállítás módszerét, sikerült is könnyen beszerezhető nyersanyagokra alapozniok az eljárást. A bonyolult, számos folyamatból álló gyártás minél célszerűbb kivitelezése érdekében Magyarországon még nem alkalmazott technikai eljárásokat vezettek be. Két és fél évig tartó munkájuk eredményeképpen 1951-ben üzembehelyezték a treomicin üzemet. A nagy eredmény elismeréseként 1953-ban másodszor tüntették ki Kossuth-díjjal Kollonitsch Jánost. Mint említettük, a penicillint és sztreptomicint, noha kémiai szerkezetük ismert, nem szintetikusan állítják elő, hanem gombák 142
