Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Németh Béla: Gyógyszeriparunk világhírű készítményei

tenyésztésével. Tenyésztésük egészen újszerű technológiai nehézségeket vet fel: 40—60 ezer literes tartályokban steril körülmények közé kell helyezni és szaporítani a gombákat úgy, hogy egyetlen baktérium se kerüljön az óriási folyadékmennyiségbe. A folyadék fertőzöttsége esetén ugyanis a gombák mellett a baktériumok is elszaporodnak, és az egész anyag elvész, mert. fertőzött anyagból nem lehet kinyerni az antibiotikumot. Növeli a nehézségeket, hogy a tenyészet óránként több százezer liter steril levegőt kíván. Nem könnyű megoldani az óriási mennyiségű folyadéktömeg steril szűrését és több más olyan technológiai folyamatot sem, amelyek a hő és vegyi behatásokra könnyen megváltozó, esetleg teljesen elbomló antibiotikumok előállításához szükségesek. A magyar gyógyszergyáraknak még nem volt tapasztalatuk ilyen problémák megoldásában, és ezért kiemelkedő műszaki teljesítménynek kell tekinteni, hogy gyáraink rövid idő alatt megvalósították a penicillin és sztreptomicin ipari méretű előállítását. (L. XXIX. képtábla, 1.)

A penicillin hazai előállításában főleg a Chinoin-gyárban működő kutatócsoport vitte a vezető szerepet, de több kérdésben a Központi Biokémiai Kutató Laboratórium kutatói is segítséget nyújtottak. A tenyésztésre legmegfelelőbb gombatörzs kiválasztása ugyanis mikrobiológusok közreműködését kívánta. Több száz gombatörzs penicillintermelő képességét vizsgálták meg, amíg megtalálták a tenyésztésre legalkalmasabb gombát. A kémikusoknak ki kellett dolgozniok a penicillin kivonásának gazdaságos eljárását. A penicillingyártás először a Ghinoinban indult meg; az ottani tapasztalatok alapján épült fel azután iparunk egyik büszkesége, a Hajdúsági Gyógyszergyár, amely kizárólag penicillint termel. Nemcsak hazánk penicillin-szükségletét látja el teljes mértékben, de jelentős exportot is bonyolít le. A hazai penicillingyártás megvalósítását és tökéletesítését számos kiváló újító segítette elő; Földi Zoltán, Gerecs Árpád és König Rezső jelentős találmányokkal járultak hozzá a gyártási eljárás fejlesztéséhez. A penicillin-gyártás megszervezésében szerzett nagy érdemeiért Földi Zoltán, a Chinoin-gyár kutatója, 1952-ben, König Rezső pedig 1955-ben Kossuth-díjat kapott.

A gümőkór ellen használatos sztreptomicin gyártásának megvalósítása hasonló sokrétű problémát jelentett. Ä Gyógyszeripari Kutató Intézet kutatói ezzel is megbirkóztak: Lovrekovich István oldotta meg a mikrobiológiai, Bodánszky Miklós a kémiai feladatokat, míg a gyártás megszervezése Oberrecht Bélára várt. Munkájáért Oberrecht Béla 1954-ben Kossuth-díjat kapott.

A sztreptomicin gyártása közben sikerült a tenyésztő folyadék