Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Gáspár László: Óránként negyvenezer szó gyorstávírón

mányát, egy cikkben ismertette a Szegedi Napló hasábjain. Egy bécsi lap átvette a hírt, s így történt meg, hogy egy osztrák tőkéscsoport, jó üzletet szimatolva a képtávíróban, tárgyalásokba bocsátkozott Pollákkal. Minthogy a szakértők véleménye kedvező volt, nagyobb összeget szavaztak meg kísérleteire.

Pollák 1897 őszén Budapestre költözött, hogy könnyebben hozzájuthasson a szükséges technikai eszközökhöz. Az Egyesült Villamossági Rt. laboratóriumában kezdte meg kísérleteit. Csakhamar olyan mérnöki problémákba ütközött, amelyek megoldása meghaladta gyakorlati ismereteit. Szerencséjére összetalálkozott Virág József mérnökkel. Mivel műszaki körökben a legjobb véleményeket hallotta róla, felkérte, legyen társa a képtávíró kidolgozásában.

Virág József tanácsára Pollák tovább szűkítette most már közös feladatukat. Kiderült ugyanis, hogy a gondolat jobban megfelel gyorstávíró céljaira, mint a gyakorlatilag is hasznosítható képtávíró követelményeinek. Egy évi együttes munka után szakértők elé álltak gyorstávírójukkal: 1899 májusában mutatták be, osztatlan elismerést aratva, a Magyar Mérnök és Építész Egylet ülésén (1. XNV. képtábla, 1). Ezután Budapest és Temesvár között próbálták ki. Pollák Temesvárott, Virág pedig Budapesten vezette a kísérleteket, s azok teljes sikerrel jártak.

A gyorstávíró nagy teljesítményének híre külföldre is eljutott, s a német birodalmi postahivatal meg akart győződni a találmány használhatóságáról. Egy Budapest és Berlin közötti telefonvezetéken folyt le a kísérlet. Virág ezúttal is Budapestről «adott», s Pollák nem egészen egy perc alatt vette fel a több mint ezer szavas táviratot. Az órára átszámított teljesítmény ez alkalommal meghaladta a 70 000 szót. Röviddel utóbb Amerikában is fényes sikerrel vizsgázott Pollák és Virág gyorstávírója. Egy bank mindjárt megállapodást is- kötött az amerikai értékesítésre. A két feltaláló eleget is tett a vállalt feltételeknek. Azt kívánták ugyanis tőlük, hogy gyorstávírójuk ne Morse-jeleket írjon, hanem betűket, mert így gyorsabb és szélesebb körű bevezetésre számíthat. Amikor azonban sor került volna a betűíró gyorstávíró bemutatására, a fizetési nehézséggel küzdő bank egyszerűen beszüntette a kísérletek anyagi támogatását. Minthogy Virág József 1901-ben hirtelen meghalt, Pollák magára maradva, új munkatársak segítségével volt kénytelen valóra váltani Virággal együtt végiggondolt módosításait. De Aralóra váltotta, a betüíró gyorstávíró hamarosan elkészült.

Lássuk csak, hogy működött. A táviratot előbb kisebb-nagyobb lyukak alakjában papírszalagra tették át. A papírszalag átlyukgam