Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Gáspár László: Óránként negyvenezer szó gyorstávírón

kákra bontva továbbítják, éspedig á világos és a sötét pontok közötti árnyalatok szerint változó áramlökések formájában. Az adókészülékben pontokká bontott képet tehát előbb pontonként megfelelő áramlökésekké, majd a vevőkészülékben a vezetéken továbbított áramlökéseket ismét az eredeti pontoknak megfelelő árnyalatú pontokká kell átalakítani. Képtávírás és televíziós képátvitel napjainkban sem képzelhető el más módon. Ma ugyan a televíziós képátvitel jobbára vezeték nélkül történik, de ez mit sem változtat alapelvén. Egyébként a vezeték nélküli hírközlés, vagyis a rádió Popov kísérleteivel éppen abban az évben öltött gyakorlati formát, amikor Pollák a fiatalság merész lendületével mindjárt a távolbalátás megoldását tűzte ki feladatául.

Tisztában volt azzal, hogy nagy fába vágja fejszéjét, s ezért mindent alaposan megtanult, amit a különböző távírórendszerekről csak megtanulhatott. A távírótechnika akkor még Hughes rendszerénél tartott, amely — ellentétben Morse módszerével — nem pontokból és vonásokból álló jeleket, hanem betűket, nyomtatott le. E fontos előnyén kívül nagyobb teljesítményével és a vezeték sokszoros kihasználásával is háttérbe szorította a Morse-távírót. Morse készülékén ugyanis óránként csak 200—300 szó továbbítható, Hughes betűnyomtató telegráfján ennek háromszorosa, továbbá ugyanez a vezeték egyszerre négy, rövid távon pedig hat távirat áttételét is lehetővé teszi.

De a Hughes-készülék óránként 600—800 szavas teljesítménye is kevés képátviteli célokra. Hiszen ha szavanként átlagosan 8—10 betűt számítunk is, óránként csak 4800—8000 áramjelet küld. Ez pedig a televízióhoz nem elegendő; másodpercenként több mint 10 millió pont, illetve áramlökés átvitelére van szükség ahhoz, hogy a közvetített esemény képe a szemlélőben a természetes mozgás érzését keltse.

Pollák hamarosan belátta, hogy nemcsak erejét meghaladó, hanem korát is megelőző feladat megoldására vállalkozott, amikor a távolbalátást akarta megvalósítani. Felvázolta ugyan egy távolbalátó rendszer tervét, de nem sokáig töprengett rajta, mert kitűnt, hogy szerkezetének sok technikai feltétele még nincs meg. Így azzal a gondolattal, hogy később majd utat talál a távolbalátás nyitjához, a képtáviratozásra szűkítette problémáját. Ki is dolgozott egy megoldási módot, ám a készülékszerkesztésben való járatlansága és anyagi okok miatt egyelőre le kellett mondani a kísérleti berendezések megépítéséről.

Vozáry Pál amatőr csillagásznak elmondta, milyen tervek foglalkoztatják. Vozáry az elektrotechnika területén is otthonosan mozgott, s miután töviről hegyire elmagyaráztatta Pollákkal talál116