Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Gáspár László: Óránként negyvenezer szó gyorstávírón
ÓRÁNKÉNT NEGYVENEZER SZÓ GYORSTÁVÍRÓN «A gyorstávíró túl korán született, még nincs szükség ilyen nagy teljesítőképessésű készülékre» — írta Pollák Antal 1934-ben megjelent önéletrajzában. A korát ennyire megelőző feltaláló életének első három évtizedét jobbára szülővárosában, Szentesen töltötte. Iskolai tanulmányait a gráci kereskedelmi és ipari akadémián fejezte be, s ott alkalma nyílt fizikai és vegytani ismereteinek elmélyítésére. Ügy látszott, hogy tanulmányait tovább folytathatja, de családjának anyagi nehézségei miatt kenyeret kellett keresnie. A fiumei kőolajfinomító gyárban 1885-ben tisztviselői állást vállalt, de csak a petróleumfinomítás technológiája érdekelte, a «körmölés» untatta. Vegytani tudását elismerve a gyár vegyészei és műszaki emberei barátságukba fogadták. Bátorításukra már az a terv foglalkoztatta, hogy vegyészként a gyár kötelékében marad, ám az elektrotechnika jobban vonzotta. Ezért Budapesten keresett állást, mert úgy gondolta, hogy az ország nagy fejlődésnek indult fővárosában irodai elfoglaltság mellett is alkalmat találhat elektrotechnikai érdeklődésének kielégítésére. Családi körülményei azonban hazaszólították Szentesre. Szenvedélye a fizika, a kémia és a csillagászat volt, az optika és az elektrotechnika már kora ifjúságában megragadta érdeklődését. Akkor csak krajcárokból összerakosgatott zsebpénzét fordíthatta fizikai, vegytani és csillagászati könyvek, valamint egyszerű kísérleti eszközök beszerzésére, később már keresetének tekintélyes részével hódolt e kedvtelésének. Felgyűlt fantáziával olvasta á technika fejlődéséről szóló könyveket. Amikor 1895-ben Bécsben járt, a Pillantás a jövő század nagy találmányaira című könyv került a kezébe; ez a technikai tények szilárd talajáról kiindulva csupa olyan találmány lehetőségét vetítette szeme elé, amelyek néhány év vagy évtized múlva (például a repülőgépben, a gépkocsiban, a képtávíróban és a távolbalátásban) valóra is váltak. Pollák Antal jól tudta, a képt.ávírás és a távolbalátás egyaránt csak azon az elvi alapon valósulhat meg, hogy a képet pontocs8* — 12/6 S 115
