Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Pap János: A telefonközpont és á telefonhírmondó története

előadását telefonon továbbította a kiállítás egyik helyiségébe, ahol az érdeklődők tizenhat fülhallgatón hallgathatták. Időközben fivére, Puskás Ferenc — akinek átengedte a telefon magyarországi értékesítési jogát — megkezdte a budapesti telefon­­hálózat megszervezését. Puskás Ferenc segítőtársa e munkában Horvát Árpád fiatal orvos volt, Petőfi Sándor feleségének, Szendrey Júliának második házasságából származó fia. Itt még nagyobb nehézségekkel kellett megküzdeniök, mint Puskás Tivadarnak Párizsban. Puskás Ferenc 1879-ben adta be kérvényét a földműve­lés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumba. Báró Kemény Gábor miniszter azonban elutasította. Kijelentette, hogy hallott ugyan már a telefonról, de mivel Bécsben nincsen, Budapesten sem kell megcsinálni. «Különben sincs még kipróbálva — mondta —, Budapest pedig nem arra való, hogy itt próbálgassunk ilyesmit.» Két évi huzavona után mégis megszületett az engedély, de újabb akadályok merültek fel. Ezekről a Budapesti Hírlap 1881-ben A telefon és a háziúr című cikkében a következőket írta: «A vállalat létesítése elé a háziurak közül sokan akadályokat gördítenek azzal, hogy megtiltják a sodronyvezetékeket tartó vaskapcsok felszerelését a házukra. Az egyik lír fél, hogy a villám beüt majd wertheimjébe; a másik házának homlokzatát véli elcsújítoltnak; a harmadik akkora összeget követel, amit lehetetlen megadni.» De azért 1881 februárjában elkészült az első vonal, a Pesti Hírlap szerkesztőségébe vezetett. Három hónap múlva — 1881. május 1-én — pedig huszonöt elő­fizetővel megnyílt Budapesten Európa hatodik telefonközpontja, a főváros szívében, a Fürdő utca — a jelenlegi József Attila utca — 10. számú házának III. emeletén. A berendezést két, egymással szemben elhelyezett száz vezetékre szerelt, jelzőtáblás szekrény, továbbá két, egyenként száz vezetékes keresztlemezes váltó és négy távbeszélőkészülék alkotta. A kap­csolóterembe az ablakon befutó vezetékek a szoba mennyezetén falécre voltak felerősítve. A külső vezetékeket a házfalak mentén falitartókon és szigetelőkön vezették. Ez időben a Puskás-féle telefonvonalak Edison-rendszerű mikrofonnal és Leclanché-elemek­­kel működtek. A központ kapcsolásait egyidejűleg két kezelőnő látta el. Később, az úgynevezett multiplex váltók felfedezése után, Puskás azonnal megújította és kibővítette központját. A budapesti telefonközpont volt az első Európában, ahol a multiplex kapcsolókat üzembe helyezték. Hogyan működött ez a központ? Az előfizető a telefonkészülé­kekre szerelt csengőkar (induktor) megforgatásával áramot hozott létre, mely a telefonközpontban felszerelt «jelzőtáblát» működésbe hozta. Amikor a jelzőtáblán az elektromágneses mutatószerkezet 111

Next

/
Thumbnails
Contents