Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

IV. Megmunkálás

hőmérsékleten eléghet és használhatatlanná válhat. Túl alacsony hőmérsékleten pedig a felületen repe­dések keletkezhetnek. A szerkezeti anyag csupán meghatározott hőmér­sékleti határokon belül kovácsolható egyértelműen. E hőmérsékleti határok pontosan betartandók és különféle fémekre táblázatokban megtalálhatók. A vas helyes kovácsolási hőmérséklete felismer­hető az izzás színéről, könnyűfémeknél a karcolat színéről. c) A munkadarab nyújtása A kovácsolás leggyakoribb és legegyszerűbb műve­lete a nyújtás. A nyújtáskor az anyag hossza nő, s ugyanakkor a vastagsága csökken. Az alakító ha­tást a nyújtás irányára merőlegesen egymás mellé alkalmazott kalapácsütésekkel érjük el (108. ábra). A nyújtás végcélja, hogy minél nagyobb hosszab­bodás mellett minél kisebb legyen a szélesedés. A nyújtás nagysága függ az ütés nagyságán kívül az üllő- és az ütőfelület (kalapács) alakjától és helyzetétől. A kalapács alakváltoztató hatása azonos ütőerő­nél a fentiek szerint különböző lehet. Ha a munka­darabot az üllőalapon nyújtjuk, a nyúlás csekély. Ha az üllő szarván, illetve az üllő élén kovácsolunk, vagy az ütésekhez a kalapács fokát használjuk, ak­kor az ütés sokkal kisebb felületre hat és a nyúlás lényegesen nagyobb lesz. A két eljárás egyidejű al­kalmazásával az ütést még jobban kihasználhatjuk (109a ábra). A munkadarab nagysága szerint a nyújtáshoz több-kevesebb ütés szükséges. A munkadarabot minden oldalról jól átkovácsoljuk, minden ütés után gyorsan 90°-kal átfordítjuk és hátulról előre nyúj­tunk (1096 ábra). A nyújtást völgyelő kalapáccsal is végezhetjük. A felületi egyenetlenségeket kisebb kalapácsüté­sekkel elegyengetjük és nyeles simító kalapáccsal ráverő segítségével kisimítjuk. A nyújtás egyik változata a hosszú hegyezés és leélezés (110. ábra). Ha egy koracélból kúpos he­gyet kell lenyújtani, akkor először hosszan négyze­tes keresztmetszetűre alakítjuk, majd nyolcszögle­109. ábra. A munkadarab nyújtása 110. ábra Hegyezés és leélezés 111. ábra. Koracél hegyezése tesre s végül kúposra kovácsoljuk (111. ábra). A nyújtást végezhetjük odorok felhasználásával is (lásd a 98. ábrát). A szélesítésnél a munkadarabot nem hosszában, hanem a hossztengelyre merőlegesen, vagyis szé­lességirányban nyújtjuk. A kézi szélesítésnél árkoló-86 108. ábra A nyújtás művelete

Next

/
Thumbnails
Contents