Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
V. Díszítőelemek
188. ábra. Spirál alkalmazása 189. ábra. Felhasítással előállított spirál vas-sablonnal a görbületeket a tengelyhez viszonyítva kiigazítjuk, illetve ellenőrizzük (185c ábra). Végül az egyenletesen vörösmeleg munkadarab egyik végét a satuba fogjuk, és fogóval óvatosan megcsavarjuk. Kihűlés után laposfogóval, csavarhúzóval és kalapáccsal kiigazítjuk (185c/ ábra). A fenti spirál készülhet egyik végén hosszan elnyújtva és gombvégződéssel (187. . .188. ábra). A csavarást a fentiektől eltérően is végezhetjük. Ilyenkor a végek összehegesztése után az egészet jól megmelegítjük, egyik végét a satuba fogjuk, s óvatosan megcsavarjuk, ügyelve arra, hogy a szálak egymásra ne csavarodjanak. Újabb melegítés után óvatosan visszafelé csavarjuk, és kissé összenyomjuk, a kihűlés után átigazítjuk. A spirál készülhet négy szál négyzetes huzalból is. A spirál előállítása megegyezik a fentiekben először ismertetett eljárással. A négyzetvas két- és négyoldalán való felhasítással a legváltozatosabb spirál állítható elő, amivel gyakran találkozunk a korszerű rácsok készítésével kapcsolatban (189. ábra). A hasítással készült spirálok a régebbi munkákon ritkák. A fentiekben tárgyalt spirálok azonban a gótika és a reneszánsz kedvelt formái voltak, indavégződéseinek tobozaiban és felső rácsvégződéseiben igen gyakoriak. D) Levelek és füzérek 1. A levelekről általában A levél általában mint járulékos díszítmény fordul elő, gyakran azonban önálló díszítmény. A levél és a virágszirom a természetben finoman csipkézett szélekkel, fő- és mellékerekkel jelenik meg. Ezek közül a vasműves csupán a jellegzetes ereket és hajlatokat képezi ki. Ez a kialakítás az anyagszerűség és a díszítőelem karakterének megfelelően a valóságtól gyakran erőteljesebben eltér. A korszerű művészi kovács- és díszítőlakatos munkáknál kerüljük az aprólékos kidolgozást. Ugyanis a kontúr- és egyéb jellegzetes vonalakkal, ezek hozzáértő, anyagszerű elrendezésével jobb hatás érhető el. Csakis az alakító kalapácsolásokból származó ütések nyomai válnak az anyag felületi díszévé. A levél vastagsága függ a levél nagyságától, valamint attól, hogy a levelet az épület külsején vagy belsejében helyezzük el. A vastag lemezből általában szebb kovácsoltvas levelet készíthetünk, mert élkiképzése szebb és megjelenése nem bádogszerű. A régi kovácsmunkákon saját anyagából kovácsolták 123
