Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
A három különböző módszerrel —- sztöchiometrikus, oldásos, karbonarányos eljárással — kapott ásványianyag-faktor értékek egymással jól egyeztek, közülük egyiké sem haladta meg az ásványianyag-faktorra a szerzők által megengedett 0,04 egységnyi eltérést. Kutatásaik eredményeképpen a szénbányászat rendelkezésére áll egy olyan vizsgálati eljárás, amellyel a szén hamuszázalékánál jóval többet mondó ásványianyag-tartalom határozható meg. Az idézett eredmények és munkák reméljük képet adnak a Bányászati Kutatóintézet eddigi eredményeiről. Ezek után néhány szóval fel kellene vázolni a terveket is. Az Intézet feladatait természetesen szintén a távlati tudományos kutatási terv célkitűzései határozzák meg. Ezen bel ül foglalkoznak a bányatelepitések gazdasági vizsgálatával, kőzetmechanikai vizsgálatokkal, a bányavízvédelem keretében a karszt- és feszített vizek elleni védekezéssel, a termelési technológiák korszerűsítésével, de lesznek az Intézetnek energiaellátási és hírközlési feladatai is. Ami a bányagépkísérleteket illeti, az Intézet feladata az „A” és ,,B” típusú Hungária acéltámok továbbfejlesztése, beleértve az önjáró részt is. Továbbá az ikerláncos rakodógép prototípusának értékelése és végleges formájának kialakítása; 3600 mm-es önmozgó aknafúrógép megtervezése; 10 t-s Diesel-üzemű ingakocsi megtervezése; I)-28-as traktorra szerelt univerzális rakodógép szerkesztése, s több hidraulikus és sűrítettlevegős berendezés továbbfejlesztése. Az Ere- és Kőzetosztály munkatársai nemzetközi érdeklődésre számot tartó mágneses szeparátor laboratóriumi példányát készítették el, amely permanens mágnessel dolgozik, és térintenzitása jóval nagyobb a legjobb üzemi szintű mágneses szeparátor térintenzitásánál. Az osztály eredményes munkát végzett, és azt folytatni kívánja a flokuláló reagensek kidolgozása területén is. Számos ipari téma van még távlati vonatkozásban az Érc- és Kőzetosztály előtt, így a fehérvárcsurgói üvegelőkészítő mű, a sárisápi kaolinelőkészítő mű, a petényi anyagelőkészítő mű továbbfejlesztése, ill. kapacitásának növelése. Nincs helyünk arra, hogy az Intézet tervének minden részletére kitérjünk, mert annyira sokoldalú és a bányászat lényegében minden fontos problémáját felöleli. E néhány szóval inkább jellemezni akartuk a feladatokat. Az Intézet egyébként szoros kapcsolatot tart fenn a külföldi hasonló intézetekkel, amit mutat az is, hogy például 1963-ban — tehát egyetlen év alatt — 278 külföldi 457 napot töltött az Intézetben, s ugyanakkor az Intézetből ötvenen 661 napot voltak külföldön. Ugyanebben az évben az Intézet kiadványaiból 499 darabot küldtek külföldre és onnan viszonzásképpen 499-et kaptak. A nagy múltú magyar bányászat termelése évről évre növekszik; a Bányászati Kutatóintézet ehhez a növekedéshez jelentékeny segítséget adott. Ez bizonyítja munkájuk gyakorlati értékét. Forrásmunkák: : Dr. Ajtay Z.: A Bányászati Kutatóintézet tudományos tervei Az Intézet Közleményei I — II. kötetéből a következő cikkek: Fülöp fí.: Gyorsított vágathajtási munkák Ficholm I.: tJj típusú, tranzisztoros szigetelésellenőrző relé Takács J.: Laboratóriumi brikettezési kísérlet gyöngyösi lignittel Gál—Kovatsits M.-né: Ásványianyag-tartalom meghatározása új sztöchiometrikus, új oldásos és karboniumarányos eljárással Willems—Mike — dr. Gerber—dr. Szabó: A karsztvízbetörések és a hegységszerkezet -összefüggéseinek vizsgálata
