Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
hegységszerkezet közötti összefüggéseket, s ezzel a vízbetörések ellen védekező módszereket hatékonyabbá tették. Az analízis során a törésirányok és méretek, a vízbetörések száma és hozama, valamint ezek egy törésfolyóméterre eső alakulása alapján olyan törvényszerűségeket mutattak ki, amelyek gyökeresen megváltoztatják az ilyen vonatkozású eddigi elképzeléseket. E kutatás eredményei alkalmasak egyrészt a megfelelő vízvédelem biztonságosabbá tételére, másrészt a várható vízmennyiség előrejelzésére. Ez utóbbi lehetőség felhasználásával megoldható egy, ugyancsak újonnan kidolgozott vízhozamszámítási módszer ellenőrzése is. A gépesített frontfejtésekben szükséges támmentes fronthomloknál a főtét acéltámokra fölfekvő, konzolosan előretűzött acélsüvegek biztosítják. Az acélsüvegek hengerelt törzstartó végeihez hegesztéssel illeszkedő csuklós kapcsolóelemekből állnak. A kapcsolat kialakítása olyan, hogy hajlításinerevvó tehető. E szerkezetekkel szemben támasztott igénye a könnyű szerelhetőség. Az acélsüveg egyike azoknak a szerkezeteknek, amelyekből nagy mennyiséget igényel a frontfejtéses bányaművelés. Mivel az acélsüveg külföldön is hiánycikk, az igényeket pillanatnyilag még deviza ellenében sem lehetne kielégíteni. Fentiek alapján érthető, hogyT a fejlesztéssel egyidejűleg a gyártást is meg kellett indítani. Ha a gyárak eddigi termelését évi 20 000 süveggel és süvegeként 2000,— Ft-tal vesszük számításba, akkor érzékelhető, hogy a problémák megoldása mintegy évi 40 millió forinttal jelentkezik a bányászatban. Ez az összeg a gyártott mennyiség arányában a következő esztendőkben még növekedhet. Az évenként folyamatosan jelentkező, ilyen nagy költségekkel kapcsolatban nem közömbös a gazdaságosság kérdése sem, sőt élesen előtérbe kerül. A szerkezeti megoldásban sikerült odáig eljutni, hogy az új magvar süveg ma már alkalmazható és megfelelő még akkor is, ha a törzstartó teherbírása és stabilitása tekintetében vannak bizonyos kívánnivalók. A süveg fontosabb adatai: süvegsúly 43 kp csukló nyomaték a folyáshatárig 1,75 mt süvegteherbü’ás képlékeny állapotban 3,98 mt teherviselő periódusok száma hajtogatáskor 2,3 süvegszállítási szög fölfelé 18°, Léghálózati kérdések vizsgálatára legjobban bevált segédeszköz az ún. villamos szellőztetési modell. Ennek alapja a légáramlás és a villamos áramlás közti analógia. Segítségével a légáramlási fogalmak (légellenállás, légáram, depresszió) villamos fogalmakkal (villamos ellenállás, villamosáram és feszültség) helyettesíthetők. A modellen tehát előállítható a léghálózat villamos mása, s így a léghálózati problémák villamos úton gyorsan, kényelmesen és igen jó pontossággal vizsgálhatók, ill. oldhatók meg. Az említett analógia azzal a megszorítással érvényes, hogy a villamos hálózatban a feszültség és az átfolyó áram közötti összefüggés lineáris, a léghálózatban az analóg depresszió és légmennyiség között azonban közel négyzetes összefüggés van. Ennek utánzása nehézségeket okozott a villamos modellek szerkesztésekor, azonban a mai korszerű villamos modelleken (mint amilyen a WMK típusú szellőztetési modell) sikerült ezt a problémát gyakorlatilag teljes mértékben kiküszöbölni. Azokban az államokban, amelyekben a bányászat fejlettebb, ma már kiterjedten alkalmazták a villamos szellőztetési modellt. Hazánk bányászata sajnos még nem rendelkezik ilyen berendezéssel. A KGST keretén belül a Lipcsei Bányabiztonsági Intézet és a Bányászati Kutató Intézet között létrejött kölcsönös együtt-91
