Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
■értékét 20 pere alatt a kiindulási érték tizenötödére csökkentette, és így minimumot talált. Megtervezték az 1: 3,5 fényerejű és 24° látószögű triplett rendszert is. A gép két és fél órai számolás után lokális minimumot talált, amelynek az eredeti hibafüggvény-érték tizennnyolcad része felelt meg. A programnak elkészült egy olyan változata is, amely végesben fekvő tárgysíkú optikai rendszerek javítására alkalmas. Az elektronikus számítógépben rejlő lehetőségek további kihasználásával mód nyílik az optikai tervezési módszerek fejlesztésére, a tervezési idő csökkentésére, az optikai gyártmányok minőségének emelésére. A MOM megbízásából rendszeresen .(nagy szériában) végeztek sugárátvezetési számításokat. A pamutszövő iparág optimális beruházási tervének meghatározása érdekében a Számítástechnikai Központ lineáris programozási modellt készített. Ez volt az első eset, hogy valahol a matematikai programozás segítségével vizsgálták a beruházások gazdaságosságát. A számítás eredményeképpen kapott optimális programokból az Intézet munkatársai fontos gyakorlati következtetéseket vonhattak le. A Minisztériumban a hagyományos tervezési módszerekkel készült eredeti program, amelynek kontroli-számítása volt ez a programozás, nagyarányú építést írt elő. Ezzel szemben a matematikai programozás alapján azt ajánlották, hogy a meglevő üzemek rekonstrukcióját kell előtérbe helyezni, s az építést a minimumra kell szorítani. Az építési keretet szinte teljesen kihasználatlanul lehet hagyni, s az így felszabadult összeg a termelékenységet emelő gépekre fordítható. A régi gépek nagyobb részét kell leszerelni, s új korszerű gépekkel pótolni, mint amennyit az eredeti program tervezett. Ily módon felszabadul a leszerelendő gépek nagyjavítására szánt pénz, ami ismét új gépek beszerzésére fordítható. Ez az átcsoportosítás lehetővé teszi, hogy a technikai korszerűsítés, az automatizálás útján gyorsabban menjünk előre, mint ahogy azt az eredeti terv előírta. Vita folyt a pamutiparban arról, hogy a különböző alternatív géptípusok közül melyiket érdemes beszerezni. A programozás eredményei módot adnak több ilyen vitatott kérdés eldöntésére. Végeredményben a programozás — a diszkontálást alkalmazó célfüggvényben szereplő költségek szerint számolva — kb. 15%-os megtakarítást hozott a hagyományos módszerekkel készült eredeti tervhez képest. (Ez magában foglalja mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségekben elért megtakarítást.) Számításokat végeztek a Ganz—Jendrassik-rendszerű Diesel-motor befecskendező szivattyújának mozgástörvényei és az előrefutó nyomáshullám meghatározására is. Ez a probléma a Ganz—Mávag gyárban a dieselesítéssel kapcsolatban vetődött fel, s két egyenletből álló másodrendű differenciálegyenlet-rendszert kellett az egyenletekben szereplő együttható különböző értékei, valamint különböző kezdeti feltételek mellett megoldani. Az elektronikus adatfeldolgozó gépek alkalmazása nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb teret hódít a gazdaságigazgatási feladatok megoldásában. Ezen a területen mind gazdasági, mind feldolgozástechnikai tekintetben kiemelkedő helyet foglalnak el a termelésprogramozási feladatok megoldásai elektronikus adatfeldolgozó berendezésen. A termelésprogramozási munka lényegesen többet jelent egyszerű adatfeldolgozási — rendezési, csoportosítási, egyszerű aritmetikai — műveletek elvégzésénél. Itt elsődleges szerepet a logikai döntések játszanak. Egy-egy rendelés vagy egy-egy technológiai művelet programba állítása ugyanis nem egyszerűen a rendelés vagy technológiai művelet teljesítményéhez szükséges időnek a termelőberendezés leterhelt idejéhez való hozzáadását jelenti, hanem mindenekelőtt annak vizsgálatát, hogy az illető tétel adekvát formában való programba állítása esetén teljesülnek-e a 80
