Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
termelési programmal szemben támasztott követelmények. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, akkor pedig azt kell vizsgálni, hogy az adott tételt milyen formában kell programba állítani ahhoz, hogy az adott követelmények lehető legjobb kielégítését adja. A Számítástechnikai Központ egyedi gyártás esetére kidolgozott egy elektronikus számítógépre alkalmazható operatív termelésprogramozási modellt. A kidolgozott modell alapján az M-3 elektronikus számítógépre elkészítették a gépi programot, és a megbízótól kapott kiinduló adatokból elkészítették a kísérleti termelési programot. Noha az M-3 nem adatfeldolgozási célokra készült, a kísérleti lefuttatást a gép két és fél óra alatt elvégezte. A Nehézipari Minisztérium megbízásából a Számítástechnikai Központ kutatásokat folytatott az alumíniumipar távlati fejlesztési tervének kidolgozására is. A magyar bauxitbányászat és az erre támaszkodó timföld- és alumíniumipar gyors fejlesztésének jelentősége közismert, a fejlesztés módját és arányait illetően azonban több vitatott kérdést kellett eldönteni. így választ vártak arra a problémára, hogy milyen ütemű legyen a termelés fejlődése, milyen legyen a minőség, mennyi és milyen minőségi bauxitot exportáljanak, milyen mértékben fejlesszék timföldgyártásunkat és alumíniumkohászatunkat, timföldexport esetében melyik a legcélszerűbb altira íniumbeszerzési konstrukció, s hogy miként osszák el a beruházási kereteket? E kérdéseket azonban nem lehet egymástól függetlenül eldönteni. Az iparág vertikális felépítése folytán figyelembe kell venni a kölcsönös összefüggéseket. Az egyes döntésekhez tartozó beruházási és üzemeltetési költségeknek, importköltségeknek és az exportból származó bevételnek szembeállítására van szükség annak elbírálásához, melyik megoldás a legkedvezőbb népgazdaságunk számára: hogyan tud hazánk természeti és gazdasági adottságoknak legmegfelelőbb módon beilleszkedni a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztásba. A modell kidolgozása során különös figyelmet kellett fordítani a következő összefüggésekre: A bauxitexport gazdaságossága például függ attól, hogy milyen minőségű ércet exportálunk, ill. hogy az exportminőség javítása érdekében a kitermelhető érc egy részét veszni hagyjuk-e ? A timföldgyártás költségeit a feldolgozott bauxit minősége is lényegesen befolyásolja. Az alumíniumkohászat gazdaságossága alapvetően a felhasznált villamos energia előállítási költségeitől függ. Az alumíniumipar tervezésére kidolgozott modell főbb sajátosságai közé tartozott, hogy a távlati tervezést szolgálta, s célja az 1975-ig végrehajtandó beruházások megalapozása volt, hogy az iparág vertikális felépítése folytán egészen heterogén ipari tevékenységet egyesített, s hogy egyidejűleg kellett választ adnia termelési, beruházási és külkereskedelmi problémákra. A modell 37 változót és 25feltételt tartalmazott. A változók bauxitnak, timföldnek, alumínium tömbnek, hengerelt és préselt alumínium termékeknek hazai termelését (régi üzemekben, üzembővítésekben és új létesítményekben), exportját és importját (szocialista és kapitalista viszonylatban) és a nemzetközi kooperációs változatokat reprezentálták. Az alumínium termékek iránti hazai igényt adottnak tekintették. A feltételek rendszere termékmérlegeket, a bauxit minőségére vonatkozó kikötéseket, kapacitáskorlátokat, külkereskedelmi és nemzetközi együttműködési lehetőségeket, valamint beruházási feltételeket tartalmazott. A költségminimalizálási célfüggvényekben az üzemeltetési, beruházási és importköltségeket, továbbá az exportból származó bevételeket vették számításba. A más iparágakra átterjedő (közvetett) hatásokat az ágazati kapcsolatok mérlegének segítségével is számították. Számítássorozatot terveztek a modellnek különböző gazdaságpolitikai feltételek szerinti megoldására, valamint a program kamatláb- és devizaárfolyam-6 Műszaki tudományos kutatások M.-on 81
