Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
számítások elvégzésével bekövetkező emelkedése nyomán. Xagy gazdasági jelentősége volt az olyan számításoknak is, amelyek drága szerkesztési vagy technológiai kísérleteket helyettesítettek, pl. az optikai rendszerek vágj' egyes vegyi folyamatok tervezésében. Különösen nagy megtakarítások ígérkeztek azonban a gazdasági számítások alkalmazásából. Az első eredmények nyomán a fejlődés lehetőségeit az Intézet tájékoztatója így összegezte: „Az eddigi tapasztalatok alapján az is mindinkább kiviláglik, hogy az elektronikus számítógépek alkalmazása nem egyszerűen számítástechnikai feladat, nem csupán az eddigieknél fejlettebb technikai berendezés bevonása a matematika segédeszközei sorába. Az elektronikus számítógépek által végzett és eddig kizárólag szellemi tevékenységnek minősülő funkciók szükségképpen oda vezetnek, hogy a numerikus analízis módszerei semmiképpen sem választhatók el a számítástechnikai megoldástól. Sőt, a feladat matematikai modellálása, a numerikus analízis és numerikus megoldás elválaszthatatlan, egymásra kölcsönösen ható és visszaható komplex feladatként jelentkezik. Ezért egyes esetekben a gépi megoldás érdekében a megbízók által javasolt numerikus analízis módszerének, sőt a feladat matematikai megfogalmazásának felülvizsgálására, módosítására volt szükség. Ilyen értelemben várnak speciális feladatok — többek között a korszerű számítástechnika területén is — az MTA Számítástechnikai Központjára”. őlindezek után a Számítástechnikai Központ feladatkörét a következőkben határozták meg: főfeladata alapkutatások végzése a korszerű számítástechnika területén: az elektronikus számítógépek felhasználásával kapcsolatos matematikai, logikai, programozáselméleti és általában kibernetikai kutatások folytatása, valamint a korszerű számítástechnika meghonosítása és fejlesztése. Feladata a tudományos kutatóintézetek — elsősorban akadémiai intézetek — munkája során felmerülő és elektronikus számítógépet igénylő matematikai, ill. kibernetikai problémák megoldása és kísérleti bázis biztosítása a kibernetikai kutatások elektronikus számítógépeket is igénylő ágai részére. A Számítástechnikai Központ alapkutatásai a következő témacsoportokat érintik: programozáselméleti és ezzel összefüggő matematikai-logikai kutatások, az algoritmusok és digitalis elven alapuló automaták elméletét érintő vizsgálatok, a numerikus analízis, egyes gazdasági szervezetek információáramlási, tervezési és igazgatási folyamatait leíró matematikai (logikai) modellek, algoritmusok és ezek gépesítésének kutatása, az ún. operációkutatás, s végül ebbe a csoportba tartoznak egyéb matematikai kibernetikai kutatások is, pl. a komplex automatizálás, a biológia és a nyelvészet számítástechnikai eszközöket igénylő területein. A Számítástechnikai Központ részt vesz a műszaki kibernetikai kutatások fejlődése során egyre fontosabbá váló, matematikusok és mérnökök szoros együttműködését igénylő rendszertechnikai alapkutatásokban és a mindenkori szükségleteknek megfelelően segítséget nyújt az iparban felmerülő ilyen természetű problémák megoldásában. Mindezeken kívül a Számítástechnikai Központnak oktatási, szervezési és tájékoztatási feladatai vannak, valamint egyes, a KGST keretében megoldandó feladatok kutatásában is részt vesz. Mivel könyvünk egész témájához inkább a gyakorlati alkalmazás áll közelebb, nézzük először az ezen a területen elért eredményeket. A már ismertetett M-3 gépen elvégezték a szállítási költségek minimalizálására vonatkozó számításokat. Több feladó állomás és különféle rendeltetési helyek közötti optimális szállitási program meghatározására célszerű a lineáris programozás ún. disztribúciós módszerét alkalmazni. A kiinduló programként szereplő költség-77
