Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
A Műszaki Kémiai Kutatóintézet' még nagy feladatok előtt áll, az eddig elért eredmények sok tekintetben csak a megfelelő alapot jelentik azokhoz a kutatásokhoz, amelyekkel az Intézetnek a következő években kell foglalkoznia. Az eddig elért eredmények azonban szilárd alapot jelentenek, s ez indokolja a bizalmat,, amellyel a várható fejlődés elé tekintünk. Forrásmunkák: Az Intézettől kapott anyagok. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KÖZPONT Az elektronikus számítógépek feltalálása lehetővé tette olyan matematikai feladatok elvégzését is, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A számítógépek megjelenésének persze nemcsak az elmélet szempontjából van jelentősége, hanem olyan gyakorlati feladatok elvégzése is lehetővé vált, amely az iparvezetés, de szinte a mindennapos termelési gyakorlat szempontjából is rendkívül fontos. E lehetőségeket és a fejlődés adta követelményeket figyelembe véve a Magyar Tudományos Akadémia már 1956-ban megszervezte a Kibernetikai Kutatócsoportot,, s ebből alakult meg azután 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Központja. A munkát az első időben az Akadémia által beszerzett M-3 típusú számítógép szovjet dokumentációk alapján való megépítése, s az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók elsajátítása jelentette. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy ez a gép volt hazánkban az első folyamatosan üzemelő univerzális, digitális, elektronikus számítógép. Az első számítási feladatok többnyire kísérleti jellegűek voltak már csak azért isr mert az ilyen kísérleti számítások tapasztalatai alapján dönthették csak el, hogy milyen előnyökkel jár majd az új technika alkalmazása. Már az első időkben tapasztalták azonban, hogy az igények viszonylag gyorsan növekednek, ez is bizonyítéka volt annak, hogy e korszerű technikára hazánkban szükség van, alkalmazására a feltételek általában megérettek. Az elektronikus számítógépeket a tudományos, a műszaki és a gazdasági életnek azokon a területein vették elsősorban igénybe, ahol a matematikai módszerek alkalmazása a feladatok megoldására már hosszabb ideje magától értetődő volt, vagy ahol az ilyen módszerek alkalmazásának előkészítésére jelentős erőfeszítéseket tettek. A gyakorlatban is megoldott feladatok példája serkentőleg hatott azután azokra a területekre is — mint amilyen többek között a gazdaság —, ahol a korszerű matematikai módszerek széles körű alkalmazásának jóformán még csak első lépésénél tartottak. Az M-3 számítógép egyébként eléggé ismert. Logikai organizációja nagyjából megegyezik az egyszerűbb univerzális programvezérlésű bináris gépek felépítésével. Bemenőberendezése egy Siemens gépadóból és egy Ferranti fotoelektromos lyukszalagolvasóból áll. Kimenőberendezése szokványos távgépíró. Átlagos műveleti sebessége viszonylag kicsi. Mágnesdobos adattárjának kapacitása kezdetben 1024 szó volt, később ezt növelték. Emiatt a géppel lehetőleg olyan feladatokat oldanak meg, amelyekben kevés bevitt adaton sok számítást kell végezni. Már az első tapasztalatok is azt mutatták, hogy számottevő megtakarítások várhatók a műszaki tervezés színvonalának az eddig gyakorlatilag megoldhatatlan 76
