Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
kikeverést alkalmaztak, kénsavas oldás után pedig habosító eljárással végezték a lepárlást és a folyamatos dermesztést folytonos alumínium szalagon. Az ipariján végzett mérések során azt találták, hogy az aluminátlúg fényadszorpciója arányos az oldatban jelenlevő kolloidális vas(III)-hidroxid mennyiségével. így kolorimetriás módszerrel eme káros nyomelem mennyisége mérhető. Folyamatos mérésre olyan fotocellás műszert készítettek, amelynek segítségével a gyártás során keletkező anyag tisztasága állandóan nyomon követhető. Az érzékelő által mért és kellő felerősítés után az üzem vezérlésére is alkalmas adatokat kompenzográfon vagy írószerkezettel ellátott Feprez-műszeren olvassák le. Saválló szilikát zománcok korrózióját tanulmányozva a Kőbányai Zománcművek részére autóklávzománcok minőségének javítására adtak javaslatot. A Kőbányai Porcelángyárral együttműködve kidolgozásra került a lítiumalumínium-szihkát, egy új hazai kerámiatípus gyártására vonatkozó eljárás, amely 1962-ben szolgálati szabadalmat nyert. Az Általános Géptervező Iroda és az Észak-magyarországi Vegyiművek, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetésével folyó szintetikus fenolelőállítási kísérletekkel összehangolva kimérték a BSK -|- CaO (Benzol — szulfonsavas — kálium -fégetett mész) rendszer kémiai és technológiai jellemzőit, anyag- és hőmérlegét, s üzemi fenolanalízist dolgoztak ki a monofenoltartalom meghatározására. A mérésekről rész- és zárójelentések készültek. A Kőbányai Gyógyszerárugyárral együttműködve tanulmányozták a „Pyrazo!idin-üzem” gyártástechnológiáját, és több új, egyszerűsítő művelet bevezetését javasolták, amelyek alapján a Pyrazolidin-üzem felfejlesztése megindult. Kísérleteket folytattak végül vas-oxid-vörös-iszap porlasztásos szárítására, s megállapították, hogy a porladók átlagos cseppnagysága kisebb 60 mikronnál, az adott berendezésben óránként 25 kp zagyot lehet 80% víztartalom esetén elporlasztani és megszárítani. A kísérleteket tálcás porlasztóval végezték. Az említetteken kívül az Intézetnek m. e. 25 szolgálati szabadalmi belelentése, ill. szabadalma van, amelyek népgazdasági értékesítésével a Licencia foglalkozik. Végül említsük meg az Intézetnek a nemzetközi kapcsolatokban elért eredményeit. Az Intézet részt vesz a KGST munkájában és egyéb nemzetközi tudományos kapcsolatokban. A KGST 8. építőipari kutatási bizottságában az Intézet a „Gyorségetés és gyorsszárítás a finomkerámiában” c. nemzetközi témát koordinálja és foglalkozik is vele, mint témavezető. A gyakorlati gyorségetési és gyorsszárítási kísérleteket a résztvevő társországok (NDK, LNK, CsSzSzK) végzik, az Intézet pedig a gyorségetés megvalósításához szükséges áramlástani körülményeket vizsgálja modellkészülékben. A kismodell-kísérleteket 2 m hosszúságú kemencemodellben végzik megfelelő csökkentett rakománytípusok alkalmazásával. Az áramlási sebességeket tranzisztoros huzatmérővel pontonként állapítják meg. A vizsgálat eddig számos nem közismert tényt derített fel. Megállapítható volt pl., hogy a rakományközökben a gáz áramlási sebessége gyakorlatilag zérus, <= s már hideg modell esetén is az átáramló gáz zöme a rakomány és a csőfal között halad. A rendszerező és terminológiai munkák iránt a külföld máris érdeklődik. Kooperálnak pl. a műszaki kémia elméleti alapjaival foglalkozó prágai akadémiai intézettel, és kapcsolatot tartanak fenn a toulouse-i Műszaki Kémiai Főiskolával. E nemzetközi együttműködéstől remélik a terminológiai zűrzavai megszüntetését. Az Intézet dolgozói részt vettek az 1964 évi YUPAC kongresszuson, az 1963. évi belgrádi kémiai technológiai kongresszuson és számos nemzetközi megbeszélésen. Ettől függetlenül az Intézet több dolgozója tett külföldi tanulmányutat, amelyekről a magyar szakfolyóiratokban be is számolt. 75
