Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
izotópgyártást jelentős részben az Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete vette át és végzi jelenleg is az Intézetben kidolgozott eljárások alapján. Végül a fizikai kísérletekhez szükséges 10B izotóp előállítására kapott feladatból bontakoztak ki az izotópeffektusok vizsgálatára irányuló kutatások. A Főosztálynak jelenleg két magkémiai laboratóriuma (osztálya) van, ezenkívül egy elektronikus és egy üvegtechnikai csoportja, s ezek 29 laboratóriumban, ill. helyiségben dolgoznak. 1960—61 óta igen sok műszert kaptak, amelyek közül legfontosabbak a tömegspektrométerek, a PYE-gázkromatográf, a derivatográf, a titrigráf, a Zeiss UR-10, az TJnicam SP-700, a Beckman- és más típusú infravörös, valamint ultraibolya spektrofotométerek, a 128 csatornás y-spektrométerek, valamint egy JES 3B elektronspin rezonaneiamérő berendezés. A kutatómunka három főcsoportra oszlik: a reaktorok tervezésével és építésével kapcsolatos kémiai kutatásokra, az izotópkémiai alapkutatásokra és az alkalmazott analitikai kémiai kutatásokra. A reaktorok tervezésével és építésével kapcsolatos kémiai kutatások egyrészt szerves vegyületek, különösképpen sugárstabilis vegyületek és elegyeik sugárbomlásának fundamentális és technológiai vizsgálatára irányulnak, másrészt kis teljesítményű reaktorok megvalósítására alkalmas reaktor-üzemanyagok fizikai-kémiai tulajdonságainak és technológiájának vizsgálatát célozzák. A kutatásokat a reaktoi'fizikai és -technikai kutatásokkal egyeztetett terv szerint végzik. Részletes sugárkémiai és fizikai-kémiai vizsgálatok során megállapították, hogy a difenil—difenil-metán eutektikus elegy kedvezőbb sajátságú lassítóanyag, mint az eddig javasolt Santovax-f éleségek, vág}’ az izo-propil-difenil. Erről találmányi bejelentés is készült. A technikai vizsgálatokkal párhuzamosan eredmények születtek a sugárbomlási folyamatok mechanizmusának tisztázása terén is (Kósa-Somogyi István, Róder Magda, Schiller Róbert). A fűtőelem-kísérletekhez reaktortisztaságú uránvegyületeket állítanak elő hazai uránkoncentrátumból. Tisztázták az előállítási folyamatokban szerepet játszó egyes komplex urán vegyületek szerkezetét és képződési mechanizmusát. Megállapították az ammónium-diuranátból való keramikus U02 előállítás optimális paramétereit, amelyek alapján 95°0-os elméleti sűrűséget elérő zsugorított kerámiák nyerhetők (Szabó Elei', Babos László, Fodor Miidós, Szőke József). Az izotópkémiai kutatások keretében elsősorban izotóptermeléssel, ill. megfelelő előállítási eljárások kidolgozásával foglalkoztak. 1960 januárjától három esztendő alatt 35 radioizotópot 45 vegyület alakjában szállítottak 105 Curie összmennyiségben. Az előállított izotópok a felezési idők sorrendjében: 18F, 80Bl% 42Kj 64Cllj 24Xa> 76^ 166^ 82^ 90y, 198Au, 199Au, 175Yb, 477Lu, mAg, 1311, I69ßr, 147 Xd, 170Tm, 140Ba, 32P, S6Rb, 51Cr, 95Xb, 103Ru, 59Fe, 203Ag, 85/89Sr, 91Y, 192Ir, 75Se, 210Po, U0Ag, s5/59Fe, 152i164Eu. E radioizotópok közül 13 preparátum különleges tisztaságú készítmény, ill. orvosi célra alkalmas. A preparátumok előállítási módszereit jelentős részben az Intézetben dolgozták ki (Molnár Ferenc, Molnár József, Gróz Péter). A Xemzetközi Atomenergia Ügynökséghez küldött izotópmintákról megállapították, hogy azok minősége eléri a nemzetközi színvonalat. A jelenlegi kutatómunka elsősorban a forróatomok kémiai reakcióinak és az ultramikroszkopikus koncentrációjú radioaktív izotópok kémiai állapotának vizsgálatára irányul. 4* 51
