Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Szakszervezetek Országos Tanácsának intézete
hanem csak egy határgörbe segítségével. A határgörbe értelmezése a következő: Ha a zaj oktávsávokban felvett spektruma a határgörbe alatt marad, akkor a zaj nem minősül ártalmasnak, ha a zaj spektrumgörbéje bárhol meghaladja a határgörbét, akkor a zajt elsősorban halláskárosodási szempontból ártalmasnak tekinthetjük. Egyes ipari munkafolyamatokban, így pl. az ív- és lánghegesztésnél, a kohászatban a szemre ártalmas infravörös sugárzás keletkezik. A korábban használt védőszemüvegek, védőpajzsok üvegbetétjei a szemre káros infravörös sugárzás 85—90%-át átengedték. Az Intézet vizsgálatai megállapították, hogy a védő* szemüvegek anyagául az infravörös sugárzás elnyelésére gyakorlatilag a molekularácsot alkotó anyagok bizonyultak alkalmasnak. Az üveg csak a 2500 mu-nál hoszszabb hullámú infravörös sugárzást nyeli el, a rövidebb hullámhosszúakat ellenben nagymértékben átbocsátja. Ezért csak megfelelő infravörös sugárzást elnyelő anyagokkal összeolvasztva, vagy azt a felületére juttatva felel meg védőszemüveg céljára. Az üveg helyett számba jöhető színtelen és áltátszó műanyagfajták szintén molekularácsúak, de tiszta, keveretlen állapotban nincs meg a kívánt mértékű infravörös sugárzást elnyelő képességük. Ez a képességük egy megfelelő anj’ag feloldásával, elkeverésével, vagy ilyen anyagból készült lemeznek az üveglemezre ragasztásával javítható meg. A gyakorlatban eredményesnek mutatkozik mind az infravörös sugárzást elnyelő anyag bekeverése a szemüveg anyagába, mind a lemez bevonása ilyen anyag átlátszó rétegével. Az első esetben fő követelmény az anyagok homogén elkeverése, a másodikban pedig a bevonat kívánt mértékű átlátszósága. Mindkét megoldás esetén egyaránt elengedhetetlen követelmény, hogy a látás lehetőleg csak kis mértékben csökkenjen, vagyis az infravörös sugárzást elnyelő anyag a látható fényt minél nagyobb mértékben bocsássa át. Az elvi kérdések tisztázásával az Intézetnek sikerült kidolgoznia egy olyan új védőüveget, amely a sugárzásnak gyakorlatilag ártalmat nem okozó 10—15%-át engedi csak a szemhez jutni. Ugyancsak a szemet védi a szilánkmentesen törő üvegbetéttel ellátott mechanikai védőszemüveg. A csiszolás, öntvényfaragás, forgácsolási munkák során szerterepülő szilánkok komoly szemsérüléseket okoztak. Az új védőszemüveg könnyű, tetszetős kivitelű, jól szellőzik, így nem párásodik be, és ami a legfontosabb, védőüvege szilánkmentesen törik, így másodlagos baleseteket nem okozhat. Igen sokat foglalkozott a Biztonságtechnikai Osztály a munkahelyek helyes megvilágításának kérdésével, elsősorban a szabványos megvilágítási erősségek sokoldalú elemzése útján. Az üzemek számára kidolgozott gyakorlati módszerek ma már minden üzem számára lehetővé teszik a munkavédelmi és gazdaságossági szempontból legjobban megfelelő minőségi megvilágítás megvalósítását. Nagyszámú dolgozót érint a vegyi anyagok káros hatásának elhárítására irányuló munka. E területen elsősorban a bőrvédelemmel, közelebbről a kéz bőrének a védelmével foglalkoztak. Az ipari munkafolyamatokban nagy mennyiségű szerves oldószert (benzin, benzol, toluol stb.) használnak fel. A munka során a kézzel érintkezésbe kerülő oldószer a bőr természetes zsírtartalmát kioldja. Ennek következtében a bőr felrepedezik, ami lehetőséget teremt a legkülönfélébb, rendszerint igen nehezen gyógyuló bőrmegbetegedések kialakítására. Ezek kiküszöbölésére kidolgoztak egy filmképző kenőcsöt, amely a kézre kenve rövid idő alatt megszárad, és az oldószerek ellen védő réteget képez. Ez a védőréteg a bőrön másodlagos ártalmakat nem okoz, és a vízmentes szerves oldószerek hatása ellen tökéletesen véd. A kézre felvitt védőréteg munka után meleg vízzel egyszerűen 429
