Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Szakszervezetek Országos Tanácsának intézete
lemosható. A savas, lúgos vizes oldatnak ellenálló, ill. azok ellen védő filmképző anyag kidolgozása még folyamatban van. A munkavédelmi kérdések közé kell sorolni az ittasság okozta balesetekre vonatkozó kutatásokat is. Az ittasság a legtöbb balesetet a közúti forgalomban okozza. Nem hanyagolható azonban el az üzemi gépek kezelésénél sem, ahol az ittasság az alkohol reflexgátló hatása miatt szintén súlyos baleseteket okozhat. A gyártás gépesítése és automatizálása következtében a gépek kezelőit ugyanúgy kell elbírálni, mint a közúti forgalomban részt vevő járművek vezetőit, mivel a gép kezelőjének ittassága az üzemben is a saját és a gép épségén kívül a szomszédos dolgozók testi épségét is veszélyezteti. Szükséges tehát, hogy az ittas egyén munkába állását megakadályozzák és ezáltal az ittasság következtében előálló baleseteket megelőzzék. A vizsgálat célja az volt, hogy olyan módszert dolgozzanak ki. amellyel a szervezet alkoholtartalma a kilélegzett levegőből gyorsan, minden különösebb szakértelem és laboratóriumi felszerelés nélkül megállapítható. Erre a célra a kromometrikus mérésen alapuló vizsgálócsöves módszert találták a legalkalmasabbnak. A kromometrikus mérésen alapuló vizsgálócsöves módszer azon alapszik, hogy az etilalkoholt a kálium-bikromát savanyú közegben ecetsavvá oxidálja, miközben a króm(Vl) króm(lll)-má redukálódik. Az oldatban lejátszódó folyamat melegítés hatására meggyorsul. Szobahőmérsékleten teljes lejátszódásához 10—12 óra szükséges, 50—60 C°-on azonban csak 1—1 % óra. A bikromát mennyiségének mérésével a reakció előtt és a reakció lejátszódása után, az alkohol mennyisége meghatározható. A módszer vizsgálócsőben úgy valósítható meg, hogy a savanyú bikromátot alkalmas hordozóanyagra, pl. szilikagélre viszik fel, és az így preparált szilikagélt kb. 0,5x 10 cm méretű üvegcsőbe töltik. Az alkoholt levegőárammal hajtják át a töltött csövön. Megfelelő mennyiségek esetén a bikromát színváltozása fogja jelezni az átáramoltatott alkoholt. A vizsgálócsöves módszer gyakorlati alkalmazása szempontjából ellenőrző vizsgálatokat végeztek az érzékenység megállapítására. Eszerint az érzékenység alsó határa kb. 0,1 mg alkohol 1 1 levegőben, azaz 0,1 °/oo alkoholt tud kimutatni a vizsgálócső. A cső elszíneződésének hossza ebben az esetben 1—2 mm, ami már jól észlelhető. Növelve az alkoholkoncentrációt, az elszíneződés hossza kezdetben gyorsabban, azután lassabban nő. 0,5 mg/1 alkohol mennyiség esetén az elszíneződés hossza 10 mm, 1,0 mg/1 mennyiségnél pedig több, mint 20 mm. Ezután a növekedés már kisebb mértékű és 1,5 mg/l-nél 25 mm. Az elszíneződés hossza ezután már lényegesen nem változik. A kapott eredmények szerint a vizsgálócső munkavédelmi célokra megfelelő. Természetesen a módszer értékeléséhez tekintetbe kell venni, hogy a jelenlegi kivitelezésben csak félkvantitatív módszernek tekinthető, és csak olyan esetekben alkalmazható, amikor az alkohol jelenlétének kimutatása a cél. Olyan esetekben, amikor számszerű adatok is szükségesek, nem megfelelő a módszer. Jelenlegi formájában gyorsvizsgálatokra alkalmazzák annak az eldöntésére, hogy további vizsgálatra, pl. véralkohol-meghatározásra szükség van-e. Számtalan védőeszköz készült az utóbbi években a dolgozók egyes testrészeinek védelmére. így a húsiparban dolgozók részére a szúrásból, vágásból eredő baleseteket teljes biztonsággal megelőzi a láncszövetű védőkötény. A műanyagból készített könnyű, szellős fejvédősisak nemcsak a bányászatban, fakitermelésnél, hanem a csatornamunkálatoknál is előnyösen használható. Ugyancsak a csatornákban és más gázos munkahelyen dolgozók részére készült az elektro- vagy robbanómotorral 430
