Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Szakszervezetek Országos Tanácsának intézete
A kérdés tanulmányozása során a különböző gyártási folyamatokban a munkahelyeken sajátos, csak az adott helyre jellemző viszonyokat találtak. A munkahelyi levegő szállóportartalmának minősége és mennyisége más-más, attól függően, hogy az ott folyó termelési tevékenység, a felhasznált anyag, a technikai felszerelés arra hogyan hat. Ezekkel a változó körülményekkel a hatásos portalanítás megvalósítása során számolni kell, és ezért szükséges, hogy mind a portartalomra, mind a befolyásoló tényezőkre vonatkozóan mérési adatok, vizsgálati eredmények álljanak rendelkezésre. Az utóbbi években a porveszély szempontjából exponált iparágak egy-egy üzemét alaposan megvizsgálták, gondos méréseket végeztek az Intézet munkatársai. Erre a célra kidolgoztak egy „komplex mérési módszert”, amelyet a gyakorlatban is bevezettek. Ez a kitűzött feladatok ellátására megfelelőnek bizonyult. Alit jelent ez a komplex módszer? A kísérletek során az Intézet munkatársai megállapították, hogy az egyes mérőmódszerek között megnyugtató összefüggést találni nehéz, ezért csak az egyes mérési eljárások komplex alkalmazása nyújthat mind tudományos, mind gyakorlati szempontból kielégítő eredményt. Az üzemi méréseik során tehát egy időben és egy helyen vettek termodiffúziós és gravimetriás úton pormintát, valamint készítettek a hosszabb idejű mérések alatt szakaszos koniméteres felvételeket. Ezzel párhuzamosan regisztrálták a klímatényezőkre, tehát a hőmérsékletre, a relatív nedvességtartalomra, a légsebességre és légmozgási iránvokra, továbbá a melegüzemekben a hősugárzás mértékére vonatkozó adatokat is. Nem kezelhető mellékesen olyan egyéb körülmények vizsgálata sem, mint pl. a feldolgozásra kerülő anyag, a technológia, az üzemépület állapota stb. A komplex módszerrel átfogóan vizsgálták az adott üzem levegőjének porterhelését, ennek keletkezését, a terhelésre ható különböző tényezőket és a köztük fellelhető kapcsolatokat, így teljes képet kaptak az egyes műszaki felszerelések — pl. porelszívó berendezések — hatásosságáról, felhasználási lehetőségeiről és legkedvezőbb üzemeltetésviszonyairól. Ezzel az eljárással — az üzemi problémák megoldásán túlmenően — a mérések nagy száma folytán olyan tapasztalatokat is szereztek, amelyek lehetővé tették az egész kérdéskomplexum tudományos továbbfejlesztését. Igen sok balesetet, sőt halálos balesetet okoz az elektromos áram. Éppen ezért fontos feladatnak tekintik az elektromos áram okozta balesetek megelőzését, az érintósvédehnet. E munkaterületen az első tevékenység az emberi szervezetre veszélytelen feszültségek, az áramütések veszélyességére ható tényezők megállapítása, majd ennek alapján a megengedhető érintési feszültségek meghatározása volt a különféle munkahelyekre vonatkozóan. Az elvi megállapítások után kerülhetett sor a különféle rendszerű érintésvédelmi hálózatok méretezésének kidolgozására és a méretezés gyakorlati szempontjainak megadására. Az áramütések okozta balesetek megelőzésére dolgozták ki az Intézetben az érintésvédelmi védőrelét is, amelynek különböző típusai nemcsak az iparban, hanem a háztartásokban is használhatók. E védőrelék-426 PR I. typ. porálarc
