Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Szakszervezetek Országos Tanácsának intézete
nek a korábban alkalmazott típusokkal szemben az a fő előnyük, hogy rázásbiztosak, kiiktatásuk a hálózatból egyszerű eszközökkel nem lehetséges, s ezen túlmenően egyes típusok a villamos készülék indítására, ill. kikapcsolására is használhatók. Ilyen körülmények között pl. kisebb elektromotorokhoz használva, külön motorindító kapcsolóra nincs szükség. E védőrelék egyik típusának sorozatgyártása már megkezdődött. Behatóan foglalkozik az Intézet Biztonságtechnikai Osztálya az áramütések elleni védelem másodlagos eszközeivel (védőkesztyűk, csizmák, bevonatok stb.) is. Részletesen kidolgozták a védőeszközök kiválasztásának irányelveit, a feszültségpróbák végre* hajtásának módszerét. Az Intézetben egyre többet foglalkoznak az elektromos biztonságtechnika mezőgazdasági vonatkozásaival. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi gazdálkodás és a falvak villamosítása ui. azt jelenti, hogy a villamos energia felhasználása a falvakban rohamosan növekedik, ugyanakkor növekedik a baleseti veszély is, mivel sok helyen, sok alkalmazási területen az elektromosság egyben újdonságot jelent. Az újonnan bekapcsolt fogyasztóknak meg kell szokniok és ismerniük az új technika előnyeit, de ugyanakkor a veszélyeit is. Ahhoz, hogy kellő intézkedéseket lehessen tenni az elektromos balesetek elhárítására, először meg kell ismerni az áramütések leggyakoribb okait, ezek közül is persze elsősorban azokat, amelyek a mezőgazdaság és a falu speciális helyzetéből adódnak, és így a hasonló jellegű ipari tapasztalatoktól bizonyos mértékben eltérnek. A Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetben már tanulmányozták a mezőgazdaságban előforduló főbb balesetek típusait. E munka során nemcsak a hazai, hanem a külföldi tapasztalatokat is figyelembe vették, s így igyekeztek összesíteni az elektromos áramütések leggyakoribb forrásait. Ezek közül néhány hazai vonatkozásban talán még kisebb jelentőségű, mégis fel kell rá figyelni, mert ha időben nem tesszük meg a kellő intézkedéseket, a veszélyforrások az elektrifikálás előrehaladásával egyre nagyobbak lesznek és emberéleteket követelnek áldozatul. A különféle munkagépekhez készített védőberendezések közül kiemelkednek a faipari gépekhez (körfűrész, szalagfűrész, marógép, egyengető gyalugép) készült, a leggyakoribb, rendszerint csonkulással járó baleseteket megelőző védőberendezések. A daruk terhelése következtében előadódó baleseteket előzi meg a darutúlterhelés-gátló készülék. A statisztikai adatok szerint igen sok baleset következik be a szállítási munkák során. Ugyanakkor a szállítás és rakodás az esetek jelentős részében csak nagy erőkifejtéssel oldható meg. Ezeknek az állapotoknak felszámolására kezdte meg az Intézet Biztonságtechnikai Osztálya e problémáknak a kisgépesítés útján való megoldását. E szerkezetek közül igen érdekes a kereskedelmi dolgozók számára készített univerzális bolti targonca, amely megfelelő betétdarabok beiktatásával tejeskannák, zsákok, huzaltekercsek stb. szállítását egyaránt lehetővé teszi. Napjainkban a technika fejlődése, a széles körű automatizálás egyre zajosabbá teszi környezetünket. A köztudatban ez úgy jelentkezik, mint a fejlődéssel együttjáró kényelmetlenség, mint valami szükséges rossz”, amit el kell viselni, mert úgysem lehet ellene semmit sem tenni. A zaj veszélyességének viszont az emberek nincsenek eléggé tudatában. Az erősen zajos munkahely két szempontból is veszélyes: egyrészt — közvetve — a baleseti valószínűség növekszik meg azáltal, hogy a zaj, a veszélyre figyelmeztető szóbeli közléseket lehetetlenné teszi vagy legalábbis megnehezíti, másrészt az erős zaj közvetlenül is káros hatással van az ember egészségére és munkaképességére. Az a munkás, aki zajos munkahelyen dolgozik úgy véli, hogy megszokta a zajt és ugyanakkor nem veszi figyelembe, hogy az erős zaj állandó hatása általános 427
