Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
KÖZPONTI FIZIKAI KUTATÓ INTÉZET Hazánk legnagyobb — s tegyük mindjárt hozzá: legjobban felszerelt — kutatóintézete a Csillebércen felállított Központi Fizikai Kutató Intézet. Hazánk igen jelentős áldozatokat hozott az Intézet felállítása és felszerelése érdekében, az Intézet azonban már eddigi munkájával is bebizonyította, hogy ezek az áldozatok nem voltak hiábavalók, hiszen nem egy kutatási eredmény keltett feltűnést nemzetközi tudományos körökben, és az eredmények egy része a gyakorlati felhasználás szempontjából is hasznosnak bizonyult. Az Intézet egyetemi kutatócsoportokból alakult, lényegében ezek alkották a később felállított osztályok magvát. A felszabadulást megelőző, sőt azt közvetlenül követő években ui. elméleti és kísérleti fizikai kutatások csak az egyetemeken folytak, és megfelelő szervezet hiányában máshol nem is folyhattak. Elsőnek a Spektroszkópiai Osztály alakult meg, még pedig a Műszaki Egyetem Atomfizikai Tanszékén létesített Spektroszkópiai Intézetből, s ezt követte a Radiológiai Osztály megszervezése. Ez a két osztály még 1950-ben alakult. Ebben az évben jelent meg a Népgazdasági Tanács határozata, amely elrendelte az Intézet felállítását és kijelölte munkakörét. Az Intézet felügyeleti szerve ekkor a Magyar Tudományos Akadémia lett. Amikor 1951-ben Jánossy Lajos professzor visszatért Magyarországra, megszervezték a Kozmikus Sugárzási Osztályt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Elektromágneses Hullámok Osztályát. A következő évben a Soproni Műszaki Egyetem Elektrotechnikai Tanszékén létesült az Atomfizikai Osztály. 1953-ban megkezdődhetett végre az egyes osztályok átköltözése a folyamatosan épülő csillebérci telepre, úgyhogy 1954 végén már csak a Spektroszkópiai Osztály három csoportja működött máshol. A beköltözés az intézeti központba lehetővé tette, hogy az egyes osztályokat a feladatoknak megfelelően szervezzék meg, ill. olyan új osztályokat szervezzenek, amelyek a kívánt irányban tovább szélesítik a kutatási bázist. így alakult meg a szilárdtestfizika művelésére a Ferromágneses Osztály, ugyanakkor azonban az Ultrahang és Akusztikai Osztályt a Postakisérleti Állomáshoz csatolták. Az első átszervezéssel felmerült problémákat 1954 végéig sikerült megoldani. 1955 ugrásszerű fejlődést hozott az Intézet életében, mivel Csillebércen, az Intézet területén kezdték meg a kísérleti atomreaktor építését. Az atomreaktor létesítése újabb két osztály megszervezését tette szükségessé, és így alakult először az atomreaktorral kapcsolatos fizikai kutatásokhoz a Neutronfizikai Osztály, majd a magkémiai kutatási munkák végzésére a Magkémiai Osztály. Maga a kísérleti atomreaktor építése egyébként 1959-ben fejeződött be, s a reaktor és a vele szoros kapcsolatban működő osztályok az 1955-ben létrehozott Országos Atomenergia Bizottság gazdasági és tudományos irányítása alá kerültek. Ez sok zavart okozott, mert az Intézet egyes részlegei a Magyar Tudományos Akadémia, más részlegei az Országos Atomenergia Bizottság költségvetésébe tartoztak. A kettősség kiküszöbölésére a Kormányzat az Országos Atomenergia Bizottság kísérleti atomreaktorát és a Magyar Tudományos Akadémia fizikai kutatóintézetét 1959. január 1-ével egyesítette, s ez az egyesített intézet mint a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete folytatta működését. Az irányítást az Országos Atomenergia Bizottság látja el, a tudományos feladatok koordinálása céljából pedig a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Atomenergia Bizottság közös bizottságot hozott létre. Az így kialakult egységes intézet vezetősége ezután határozatot hozott a belső 38
