Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
technológiára enged következtetni. Feltétlen szükséges ezt a szórásértéket tovább szűkíteni, vagyis gondoskodni arról, hogy a viszkozitás minden esetben a szabványos értékek között maradjon, a duktilitás pedig érje el az 1000 mm-t. A legfontosabb minőségi javulást a tapadásjavító szer adagolásától kell várni. A gyártó vállalat 1962-től kezdve valamennyi hígított bitument 0,1—0,2% „evazon” tapadásjavító szerrel adagolja. Kutatást végeztek az Intézetben annak érdekében is, hogy az aszfaltburkolatokhoz megfelelő tapadásjavító szert találjanak. Az eredmény nem is maradt el, s 1962 márciusa óta a Péti Kőolajipari Vállalat már ilyen tapadásjavító szert kever az általa gyártott hígított bitumenbe. Az 1963-ban gyártott bitumenek és hígított bitumenek, útkátrányok, zúzottkövek és zúzalékok, homokok és homoklisztek minőségének statisztikus értékelését is elvégezték. Ennek segítségével az Intézet rá tudott mutatni egyes hibákra, s így javítani lehetett a termékek minőségét. Végül meg kell említeni, hogy az Intézetben gazdasági és szervezési kutatások is folynak. így foglalkoztak a közúti közlekedési balesetek vizsgálatával, valamint a közlekedésépítés üzemszervezésének alapelveivel, az építési idő megrövidítésének kérdéseivel, útpályaszerkezetek típusai javaslatának összeállításával és útpályaszerkezetek bevezetendő hazai egységes méretezési szempontjaival. A most ismertetett eredmények alapján érthetővé válnak azok a célkitűzések, amelyeket az Intézet további munkájához maga elé tűzött. Az Intézet az utakat a közlekedés egyik legfontosabb tényezőjeként, a közlekedést magát pedig a népgazdasági célkitűzések eszközeként vizsgálja. Ez a szemlélet magával hozza, hogy egyrészt oly eredményeket kell elérni, amelyek helyüket hosszú távon is megállják, másrészt viszont a közlekedés pillanatnyi nehézségeinek átmeneti könnyítésével is foglalkozni kell. E kettős célkitűzést az Intézet úgy látja megoldhatónak, hogy elsősorban a közlekedés igényei és azok kielégítése között mutatkozó legfontosabb hiányokat kell pótolni, másodsorban pedig a közúti közlekedés növekedésével párhuzamosan e különbségeket a kitűzött időre tervszerűen meg kell szüntetni. Az Intézet célkitűzéseinek egyes fontosabb részei: az automatikus és folyamatos forgalommeghatározás: az úthálózat-fejlesztési ke rette rv-j a vaslat elkészítése; az úthálózat-fejlesztés legfontosabb átmeneti feladataira vonatkozó javaslat; a, közúti jelzések modernizálása s a balesetmegelőzés egyik fontos eszközévé tétele; a külföldön elért útügyi, közlekedési és műszaki eredmények megismerése, feltárása és azoknak kellő kritikával hazai körülményekre való felhasználása: s végül mind az út- és hídépítésben, mind pedig a fenntartásban a korszerű nagyipari jellegű gépi munka bevezetési lehetőségeinek, és így a költségek csökkentésének és a minőség javításának vizsgálata, Végezetül említsük még meg az Intézet munkatársainak irodalmi tevékenységét, mivel az Útügyi Kutatóintézet számos kidaványt jelentetett meg. E kiadványok önmagukban is mutatják az Intézet gazdag és sokoldalú tevékenységét, éppen azért úgy hisszük, azt külön méltatni nem is szükséges. Forrásmunkák: Kovács Gy.: Az Útügyi Kutató Intézet megalakulása és működésének általános jellem' zése Az Intézet tájékoztatói. 404
