Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
ill. útfenntartási munkák gépesítési lehetőségeit a Gépláncok kialakításához szükséges, nem nagy beruházást igénylő új gépek beszerzésével és a meglevő kis- és közepes gépek felhasználásával. A kutatási eredmények szerint az út őri szolgálat fokozatos gépesítésével elérhető, hogy útjainkat a megnövekedett forgalom igényeit kielégítő állapotban tarthassuk. A kutatási munka második része kiterjedt az útburkolat-fenntartási munkák nagyüzemi jellegű gépesítésére. Az útőri munkákon túlmenően, megállapították a központi gépesített szakmunkáscsoportok által végzendő útfenntartási munkák irányelveit. A hatályban levő fenntartási technológiákat meghagyva, megvizsgálták az elvégzendő munkák jellegét, mennyiségét, normatíváit, a gépesített eljárásokat a felhasználandó gépek és eszközök megjelölésével. Gazdaságosan működő gépláncok összeállítása, működése és eredményes munkafelvételeik meghatározása volt a kutatás további célja. Az Intézet állandóan figyelemmel kíséri a külföldön használt útépítő gépeket, s hazai alkalmazásukra javaslatokat tesz, igyekszik megállapítani az útigépszükségletet. rendszeresen vizsgálja a vibrációs tömörítőeszközök hatékonyságát is. Térjünk át a technológiával kapcsolatos vizsgálatokra. A feladatok egyike a hazai aszfaltútépítéseknél alkalmazott építési technológiák felülvizsgálatára és ezek alapján olyan javaslatok kidolgozására irányult, amelyeknek megvalósításával az aszfaltburkolatok a jelenleginél jobb minőségben és így egyben gazdaságosabban lesznek előállíthatok. A kutatási feladat célkitűzése tehát messzemenően gyakorlati jellegű volt. A kutatás folyamán azonban számos elméleti jellegű tudományos kérdéssel is foglalkozni kellett. Csak így lehetett ugyanis az aszfaltburkolatok kötőanyag-szükségletének meghatározására s egyéb, az aszfaltburkolatok minőségét döntő módon befolyásoló tényezőkre kellően megalapozott javaslatot tenni. A kutatás folyamán vizsgált elméleti kérdésekben elért eredmények közül kiemeljük a különböző (dorogi és felnémeti) mészkőlisztek fajlagos felületének meghatározását, a mészkőlisztek fajlagos felületében észlelt jelentős nagyságrendi eltéréseknek, s ebből folyóan ezek különböző stabilizálóképességének megállapítását. Kiemeljük továbbá a hazánkban először e kutatás során alkalmazott stabilométeres vizsgálatokat, a kötőanyag-szükséglet meghatározási eljárások során tett új megállapításokat és az aszfaltkeverékekben levő nagylengyeli bitumen hőfárasztásával kapcsolatban leszűrt eredményeket. Az elméleti vizsgálatok eredménye alapján kialakították az aszfaltkeverékek korszerű tervezésére vonatkozó, hazánkban is bevezethető eljárásokat, és vizsgálati eredményekkel igazolták az aszfalt előállításához előírt hőmérsékletek betartásának fontosságát. A kutatás eredményeként a legfontosabb tennivalók röviden abban foglalhatók össze, hogy gazdaságosabbá kell tenni és fejleszteni kell a permetezéses eljárásokat, valamint a bitument permetező gépkocsikat, korszerűsíteni kell a kis és közepes teljesítményű gépekkel készített utántömörödő aszfaltkeverékek gyártását, egységesen szabályozni kell a meleg aszfaltkeverékek tervezését és a legrövidebb idő alatt ki kell alakítani a meleg aszfaltot gyártó é3 beépítő korszerű gépparkot. A kutatási eredmények megvalósításának népgazdasági kihatása az aszfaltburkolatok idő előtti romlásának elkerülésében, a fenntartási költségek csökkentésében, a burkolatok élettartamának növelésében, egyszóval a burkolatok minőségének javulásában jelentkezik. Kidolgozták a meszes, cementes, bitumenes talajstabiüzáció irányelvét is. Beigazolódott, hogy az agyagos talajok mésszel. az iszapos talajok cementtel, a 26 Műszaki tudományos kutatások M.-on 401
