Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
lező szervektől kíván igen nagy erőfeszítést, hanem rendkívül kiterjedt és alapos előkészítő munkát is igényel. Ezt felismerve állította fel a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1956. január hó l-ével — felügyelete alatt — az Útügyi Kutatóintézetet az eddig működött KPM Aszfalt- és Talajmechanikai Laboratóriumnak, az Űt-, Vasúttervező Vállalat Útfejlesztési Osztályának és a KPM Hídlaboratóriumának összevonásával, ill. egy intézetté való átszervezésével. Az Intézet feladata a közutakon a közlekedésfejlesztés helyes arányainak megállapítása, és ennek keretében a közúti szállítás legkedvezőbb részesedésének meghatározása, a leghatékonyabb útépítési és útfenntartási módszerek kidolgozása, azok fejlesztése és a hídszerkezetekkel kapcsolatos kérdések vizsgálata. Az Intézetnek tehát a közúti közlekedési, az út- és hídépítési tudományok ágazatain belül a közúti forgalmi igények gyors biztonságos és gazdaságos kielégítésének lehetőségeit kell kutatnia. Ennek keretében pedig tudományos alapon kell vizsgálnia a közúti közlekedésnek a közlekedés egészében elfoglalt helyzetét, jelentőségét, teltelj esítőképességét, gazdasági kihatásait, és egyéb közlekedési ágakkal — s általában az egész népgazdasággal — való kapcsolatát . Feladata továbbá, hogy módszereket dolgozzon ki az utak és hidak műszaki és gazdaságos tervezésére, építésére és fenntartására. A módszeres fejlődés biztosítása érdekében tudományos alapon összefoglalja az út- és hídépítés már kialakult és kialakulóban levő eljárásait. Össze kell gyűjtenie és kiértékelnie az eddigi tapasztalatokat, és ezek alapján a bel- és külföldi eredmények alkalmazásával korszerű követelményeknek megfelelően tovább kell fejlesztenie az út- és hídépítési, valamint fenntartási eljárásokat, Vizsgálnia kell az utak és hidak építési és fenntartási módjának hatását a közúti közlekedés biztonságára és gazdaságosságára. Vizsgálatai eredményeinek alapján ki kell dolgoznia a célszerű fejlesztés irányelveit, szerkezetét és a korszerű technológiáit. Az Intézet feladatkörébe tartozik — kapacitása erejéig — a hozzá beküldött út-, hídépítési és fenntartási anyagok ellenőrző vizsgálata, különösen a kijelölt fejlesztési célok érdekében. Az Intézet hivatott segíteni az út- és hídépítő ipart technológiai és egyéb javaslatok készítésével, valamint szakértői vélemények nyilvánításával. Az Intézetben eredetileg három osztály dolgozott, a Közlekedéstudományi, az Útépítéstudományi, és a Hídépítéstudományi. 1961-ben azonban a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára megszervezték az Úthálózatfejlesztési Osztályt is. Az Építéstudományi Osztályhoz aszfalt- és talajtechnikai laboratórium, a Hídépítéstudományi Osztályhoz pedig híd- és betonlaboratórium tartozik, valamint a hídszerkezetek fárasztóvizsgálatával foglalkozó kísérleti telep. Utóbbi Európában a legnagyobb ilyen fárasztóberendezés, és a kivitelezendő hídtípus-részeket 1:1 arányban 2—3 hónap alatt teljes igénybevételnek veti alá. Az Útügyi Kutatóintézet működése során a közúti közlekedés egyik legfontosabb tényezőjét, az úthálózatot fejlesztette műszakilag. Az úthálózat a gazdasági gócpontokkal való összefüggése, kiterjedése, minősége és állapota révén a rajta lebonyolódó gépjárműforgalom biztonságát és gazdaságosságát, a közúti forgalom útján pedig az egész népgazdaság valamennyi ágazatának eredményességét is befolyásolja. A közutak építésének és fenntartásának tehát a közlekedés igényeihez kell alkalmazkodnia, hogy céljainak minél megfelelőbb utak álljanak rendelkezésre. Az útépítés megvalósításának és fenntartásának a másodlagos célkitűzése pedig az, hogy az utak építési és fenntartási munkái önmagukban is a lehető leggazdaságc-392
