Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
gépkocsi-nagyjavításkor biztosítandó műszaki jellemzőinek kidolgozása. — A gépjármű biztonsági berendezéseinek vizsgálati módszerei és eszközei. — A gépjárművek füstölése mérési módszereinek és a füstöléscsökkentés lehetőségeinek vizsgálata. — Az autójavító ipar komplex gépesítése. — A mezőgazdasági szállítások szervezési és koordinálási problémáinak vizsgálata, különös tekintettel a közúti fuvarozásra. Az autóközlekedés nagyarányú fejlődése egyben azt is jelenti, hogy mindinkább növekedni fog az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet feladata. E fokozott feladatok ellátásához azonban az Intézet felkészült, s ma már olyan tapasztalt kutatógárdával dolgozik, hogy a megnövekedett feladatoknak minden bizonnyal eleget tud tenni. Forrásmunkák: Nyáry S.: az Autóközlekedési Tudományos Kutatóintézet szerepe és feladatai a hazai gépjármű-közlekedés és gépjárműjavító ipar fejlesztésében Knzsel D.: A gépjármű-közlekedési kutatómunka eredményei és célkitűzései Az Intézet kiadásában megjelenő „Autóközlekedési Kutatások” egyes cikkei, különösen a következők: Kolimár Gy.: Gépkocsialkatrészek felújítása galvanikus acélbevonattal Wolf M.: Kopott gépjármű-alkatrészek felújítása rezgőelektródás ívhegesztéssel Dr. Lévai Z.: Az útegyenetlenségek hatása a gépjármű üzemére Moharos K.: Utburkolatérdesség-mérő készülék Sidó F.: Fékvizsgálatok Kolimár—Győri: A szulfocementonitridálási eljárás műszaki és gazdasági hatékonysága Győr—Örkényi: Autóalkatrészek termokémiai kezelése diffúziós krómozással Wolf M.: Autóalkatrészek felújítása fedett ívű feltöltőhegesztéssel Cseh S.: Olomalapú csapágyfémek bevezetése az autóiparban POSTA KÍSÉRLETI INTÉZET A könyvünkben szereplő kutatóintézetek közül legrégebbinek a Posta Kísérlet Intézet tekinthető, hiszen elődjét, a Posta Kísérleti Állomást még az 1890—92. években alapították. Legelső helyisége a Főposta épületében 3 mérőszobából állott. A posta, különösen pedig a távbeszélőtechnika akkor megindult rohamos fejlődésének eredményeként azonban főpostai helyiségeit gyorsan Idnőtte, ahonnan a Nagymező utcai Teréz-központba, majd 1912-ben az erre a célra készült épületbe, jelenlegi helyére került. A Posta Kísérleti Állomás alapításának első 10—15 esztendejében egyszerű egyenáramú kísérletekkel és mechanikai anyagvizsgálatokkal foglalkozott, majd amikor 1908-ban vegyészeti csoportot kapott, szakavatottabbá vált az anyagvizsgálat is. A Gyáli úti ríj helyiségben már kisebb váltakozóáramú méréseket, üzemi kábeltechnikai és akusztikai vizsgálatokat is végzett. Amikor pedig az 1920-as évek elején működését újra megkezdhette, sok mindent elölről kellett kezdenie. A rendkívüli erővel előre törő rádiótechnika új, meg új feladatokat rótt az Állomásra. A két háború között a munka súlypontja a Rádió Osztályra helyeződött. 1923-ban volt az első rádióadás, amikor is az Állomás udvarán egy bútorszállító kocsi volt a „stúdió”. Az első szereplők és énekesek is az Állomás dolgozói voltak. 1924-ben már stúdiót építettek, 1933-ban elkészül a lakihegyi nagyadó, amelyhez a Kísérleti Állomás tervezte az első Rákóczi líti, majd a Sándor utcai stúdiót is. Hosszadalmas lenne minden jelentős munkáról beszámolni, ezért csak néhányat említünk meg. Székesfehérvárott már 1931-ben két 20 kW-os rövidhullámú adót 380
