Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
építettek, s ezzel megindult a közvetlen tengerentúli rádió—távíró forgalom. A Főposta épületében rendezték be Európa legmodernebb rádió-üzemközpontját. Résztvett az Állomás a rádiókészülék-gyártás megindításában is, és már 1932- ben kidolgozta egy nép-vevőkészülék prototípusát. A legelső időkben a postai anyagok egyszerű vizsgálata is sok munkát jelentett a híradástechnikai és egyéb üzemi anyagok sokfélesége miatt (kábel, légvezeték, papír, textil, festék stb.). Ezeket, valamint a technológiai vizsgálatokat is a vegyészek végezték. Jelentős javulást jelentenek a hálózatban az Állomás által kidolgozott új T | A Posta Kísérleti Intézet épülete porcelán szigetelők. Hamarosan újabb feladatok merülnek fel, mint pl. az oszloptelítés (konzerválás). E célra később külön üzeme alakult a postának. A telefontechnika fejlődésével az Állomás munkaterülete folyton bővül, (hallgatózsinór, izzólámpa, új huzalanyagok), úgy hogy az Állomást is bővíteni kellett. A felszabadulás után az Állomáson az új élet a romok eltakarításával kezdődött, amit az intenzív szellemi munkához szokott dolgozók maguk végeztek el, szintúgy a zugligeti fióktelepen megmaradt berendezések és műszerek hazaszállítását is. Kezdetben csak egy-két szoba került használható állapotba, de az országos híradástechnikai és postai újjáépítő munka máris megindult. Nem volt telefon az országban és hozzávaló anyag is nagyon kevés, ezért a vonalak sokszoros kihasználását tűzték ki célul. A cél megvalósítására egy rekonstrukciós csoport alakult, amely roncsokból kezdett vivőfrekvenciás berendezéseket és kábelerősítőket gyártani fűtetlen, ablaküveg nélküli laboratóriumokban. A távbeszélő-problémák szaporodtak és az újjáalakult Távbeszélő Osztálynak úgyszólván alig volt személyzete, mert az igényeknek megfelelően csaknem minden 381
