Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
tonna között összefüggéseket megállapítani, amelyeket a tervezést végző szervek munkájukban hasznosítani tudtak. A várható szállítási szükséglet megállapításán kívül a gépjárműállomány megtervezéséhez ismerni kell a rendelkezésre álló járműállomány kapacitását. Ehhez adott módszert a Gazdaságtudományi Osztály egyik témája, amely javaslatot tett különböző mutatókra az ország gépjármű-közlekedési kapacitásának megállapítása céljából. A téma — az adatszolgáltatási nehézségek miatt — csupán a közhasználatú autóközlekedés terén nyújtott segítséget. A gépkocsi-kapacitás meghatározására hatással van a raktárállomány nagysága is. A raktári kapacitás fejlesztésének lehetőségeit és annak hatását a gépjárműközlekedés gazdaságosságára külön téma keretében vizsgálták. Az összefüggések feltárása, a tranzitraktárak építési alapelveinek meghatározása elsősorban az irányító és tervező szervek számára nyújtott segítséget. Több éven keresztül, különböző témák keretében foglalkoztak a gépkocsiközlekedés önköltségének vizsgálatával. Az önköltség helyes ismerete az alapja a járműpark gazdaságos foglalkoztatásának, a díjszabások meghatározásának és —• nem utolsó sorban — a különböző közlekedési ágazatok között a gépkocsi-közlekedés feladatai megállapításának. Külön téma foglalkozott a közületi gépkocsihasználat költségnormáival, minthogy ennek a szektornak a legkevésbé gazdaságos az üzemeltetése. Az önköltség alakulására és mérésére vonatkozó kutatások a szakembereknek több irányú segítséget nyújtottak, különösen a díjszabás-szerkesztés terén. Ennek a témacsoportnak keretében dolgozták ki azt a gyakorlati módszert is, amely a vasúti— közúti koordináció érdekében az összehasonlító önköltség megállapítására vonatkozott. 1953-tól kezdve foglalkozott a Gazdaságtudományi Osztály a gépkocsi-közlekedés és vasút közötti koordinációval. Előbb a kutatás a probléma elméleti megalapozására terjedt ki, később egyes kisforgalmú vasúti mellékvonalak forgalmának közútra terelése került előtérbe. A Vasúti Tudományos Kutatóintézettel és az Útügyi Kutatóintézettel együttműködve, a közösen kimunkált gazdaságossági számítások eredményeként konkrét forgalomátterelések születtek, amelyek a népgazdaságnak évenként milliós nagyságrendű megtakarítást hoznak. Az együttműködés a hazai testvérintézetekkel azóta sem szűnt meg, sőt állandóan mélyül. A tehergépkocsi-fuvarozás díjszabási rendszerének kialakítása végett foglalkozott az osztály a külföldi díjszabások, elsősorban a Szovjetunió gépjármű-díjszabásának kritikai elemzésével. A levont következtetések a díjszabás-szerkesztők számára hasznos segítséget nyújtottak. Különösen a koordinációs díjszabás helyes kialakítását célzó megállapítások időszerűek. A kutatás a díjszabás továbbfejlesztését az áruosztályozási rendszer helyes kiépítésében és a zónadíjszabás kiterjesztésében jelölte meg. A beruházások hatékonyságának megállapítása a gépjármű-közlekedés terén különös érdeklődésre tart számot, mert a nagyüzemi gazdálkodás kiépítése szükségszerűvé teszi korszerű telepek kialakítását. Az Osztály egyik kutatási témája erre irányult és igyekezett a gyakorlat számára is hasznosítható módszert kidolgozni. Űj tudományág bontakozik ki a munkagazdasági kutatások terén. E kutatási téma a gépkocsi-közlekedésre vonatkozóan vizsgálja a munkatermelékenység fokozásának lehetőségeit az emberi munka jobb megszervezésével. Munkafáradási vizsgálatok indultak meg a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás segítségével. Elsősorban a gépkocsivezetők munkájának mérése, a rakodásban való részvétel lehetősége került vizsgálatra. E megállapítások alapján a gépkocsivezetők számára a jelenleginél ösztönzőbb bérrendszerre tettek javaslatot.-378
