Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
felületi repedésének elkerülése végett a hűtéshez a víznél kisebb hűtősebességű folyadékot kell használni. A rugóacélhuzal leolvasztása hegesztésteehnikailag igen kedvezőtlen, ezért nagy keménységű, kopásálló felületek bevonásához csak szükségmegoldásként alkalmazható. Előnyösebb a leolvasztás után nagy keménységet biztosító, jó hegesztéstechnikai tulajdonságú automata huzalok használata. A próbadarabok felöltővarratainak és az átmeneti zónáknak vizsgálatából igazolva látjuk azokat a külföldi közleményeket, amelyek szerint a rezgőelektródás feltöltőhegesztés az alkatrész kifáradási határát csökkenti. Ennek mértéke az alkatrész anyagától, alaktényezőjétől és üzemeltetési viszonyaitól függ. Kétes esetekben a rezgőelektródás eljárással feltöltött alkatrészeket üzemeltetési vagy laboratóriumi fárasztási kísérlettel kell ellenőrizni az esetleges élettartam változás szempontjából. Mindezeken kívül kidolgozták a kézi ívhegesztés, a kézi gázhegesztés és az argon védőgáz alatti ívhegesztés autójavítóipari felhasználásának technológiai módszereit, s konkrét technológiai utasításokat készítettek a nemesacélból gyártott szerkezeti alkatrészek, szürkeöntvények és almníniumöntvény ötvözetek javító hegesztésére. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményt értek el gömbgrafitos hegesztési eljárás kidolgozásában. Nagy gondot fordított az Intézet a különböző élettartam-növelő eljárások kidolgozására. Foglalkoztak az autóalkatrészek élettartam-növelésével sörtés fúvatás útján. Izotermáhs hőkezelési eljárást dolgoztak ki a szürkeöntvények kopásállóságának növelésére. Vizsgálták a korszerű termokémiai eljárásokat (szulfidálás, diffúziós krómozás). Az Intézet eredményeinek jelentős részét a hazai gyártóipar már bevezette. Az autójavító ipari bevezetés előkészítése folyamatban van. Külön is meg kell említenünk a szulfocsmentonitridálási eljárást, amelyre az Intézet szolgálati szabadalmat kapott. A szulfocementonitridálás olyan termokémiai eljárás, amely szerint a fémfelületeket meghatározott hőmérséklet-tartományban kén-, szén- és nitrogénvegyületekkel kezelik. Részben adszorpciós, részben diffúziós folyamatok eredményeképpen a siklási tulajdonságok és kopásállóság kedvezőbbé válnak. A kísérletek azt mutatták, hogy a Csepel D-113 motorok hengerhüvelyeinek és dugattyúgyűrűinek élettartama szulfocementonitridálással kb. 25—30°o-kal növelhető. Ennek megfelelően — az eljárás általános bevezetése esetén -— a közhasználatú autóközlekedési vállalatok évente legalább 500 db Csepel D-413 motoron takaríthatnának meg kb. 2000 készlet hengerhüvely, dugattyú, dugattyúgyűrű és dugattvúcsapszeg teljes kicseréléséhez szükséges futójavítási ráfordítást. Megállapították, hogy a nagyfrekvenciás eljárással edzett, kopott mezőgazdasági traktor hengerhüvelyeket lágyítás, forgácsoló megmunkálás és szulfocementonitridálás útján célszerű felújítani. A kopásállóság megnő és csökken a hengerhiivelytörések gyakorisága is. Üzemi és laboratóriumi tapasztalati adatok szerint a szulfocementonitridálási eljárás egyik technológiai változata az R3 és R4 MSZ 4351 minőségű acélhói készített forgácsolószerszámok (dörzsárak, fúrók, marók stb.) éltartóságának legalább 40%-os növelésére is felhasználható. Az eljárást az 1902. évben a Kismotor- és Gépgyár, valamint a Fővárosi Villamos Vasút üzemei alkalmazni kezdték; mintegy 30 vállalatnál pedig kísérleti ellenőrzés alatt áll. Bevezetésre javasolták az Autómotorjavító Vállalatnak, az FM Mezőgazdasági Gépjavító Trösztnek és a Csepel Autógyárnak. A szulfocementonitridálási eljárás széles körű ipari alkalmazása népgazdasági szinten évi több millió forintos nagyságrendű megtakarítást eredményezhet. Foglalkozott az Intézet a gépkocsi-felújítási rendszerek vizsgálatával is, amely-376
