Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
elzárja. Az ív hatására az alapanyag, a hegesztőhuzal és a fedőpor megolvad, a megolvadt fémömledéket a folyékony salakréteg teljesen befedi. A fémömledék megszilárdulása után a folyékony salakréteg szintén megdermed, és a varrat felületéről könnyen eltávolítható. A meg nem olvadt fedőporfelesleget a tárolótartályba kell visszajuttatni. A varratképzés folyamatosságát és sebességét, a hegesztőfej mozgatását, a munkadarab forgatását a munkapadon automatikus mozgatóberendezés irányítja. A hegesztési feszültség és áram viszonyát a hegesztési feladattól függően kell beállítani, ill. szabályozni. A fedett ívű automatikus hegesztéssel kopott tengelyek, csapok, tárcsák, valamint menetek, hornyok, bordák, lendkerék fogazat és rovátkolt (kerb) fogazású hengeres és sík felületek tölthetők fel. Az eljárás előnyei a következők: — a fedőporréteg védelmet nyújt a levegő (oxigén, nitrogén) káros hatásával szemben, nyugtatja a hegesztés során keletkező fémömledékeket, ezáltal biztosítja a tömör, zárványmentes szövezetű varrat kialakítását; a fedőpor és a hegesztőhuzal kombinálásával rendeltetésének megfelelő ötvözetű varrat készíthető; kopásálló, változtatható keménységű, előírt mechanikai tulajdonságú réteg alakítható ki; termelékenysége nagy, ami a varratképzés sebességével, valamint az időegység alatt megolvasztott anyag mennyiségével mérhető; a huzal- és a fedőpor-fogyasztás viszonylag csekély, a hegesztőhuzal-szükséglet jóval kisebb, mint kézi ívhegesztésnél, fröcskölési veszteségek és visszamaradó elektródadarabok nincsenek; a villamosenergia-fogyasztás a kézi ívhegesztés szükségletének 40—50%-a; a hegesztés foivamata teljesen zárt, ezért mentes a kezelőszemélyzetre és a műhely környezetére káros ívfénytől, füsttől, fröcsköléstől; automatikus működésénél fogva a varrat minősége független az egyéni tényezőktől, a hegesztő esetleges fáradságából, rossz hagulatától stb., így a hibalehetőség minimális; alkalmazása jelentős népgazdasági megtakarítást eredményez. Az Intézetben kidolgozott fedett ívű automatikus feltöltőhegesztő berendezést csehszlovák SPK 600 típusú kézi vezetésű félautomata felhasználásával alakították ki. Áramforrásként triodyn dinamó helyett VK. gyártmányú DSG típusú hegesztődinamót használtak. A munkapad hajtóművét újfajta mechanikai kapcsolásokkal oldották meg, amelyek fokozatmentes fordulatszám-szabályozásához germánium diódás egvenirányítóval táplált elektromos szabályozóberendezést dolgoztak ki. A berendezés acélanyagú kopott vagy hibás méretű alkatrészek fedett ívű automatikus feltöltőhegesztésére való, vízszintes, hossz- és körvarratokat készít. Ha a berendezést másoló vezérléssel látják el, tetszőleges görbeségű felületeket is feltölthetnek. A fedett ívű automatikus feltöltőhegesztő berendezés szerkezeti főrészei: az áramforrás és a félautomatikus (kézi mozgatású) SPK 600 hegesztőberendezés, továbbá a munkapad a hegesztőfej irányítására, mozgatására. Célul tűzte ki az Intézet a feltöltőhegesztés gépesítésének megvalósítását is, és elsőként készítette el a rezgőelektródás automatikus feltöltőberendezést, amely lehetővé teszi kisebb átmérőjű és tömegű autóalkatrészeken a hengeres felületű csapok és lyukak automatikus feltöltőhegesztését vékony varrattal. A berendezés áramköri elrendezésére az Intézet munkatársai szabadalmat kaptak. Az Intézetben metallográfiái vizsgálatnak vetették alá a berendezéssel készült varratokat, és az igazolta, hogy megfelelő gépbeállitással jó kötésű, zárvány nélküli feltöltővarratok hegeszthetők. Szénacél hegesztőhuzalok esetében a legintenzívebb hűtés után sem találtak a varratban repedéseket. Rugóacélhuzal esetében a varrat 375
