Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
nos, mert egyrészt pontosabbá teszi az adagolószivattyúk beállítását, másrészt lehetőséget nyújt használt elemek és fejszelepek ellenőrzés utáni újbóli felhasználására. Ugyancsak izotópos vizsgálatokat végeznek — a VTKI-val közösen —- a motorok kopásának meghatározására is. Ezt a korszerű, vizsgálati módszert a jövőben újabb területekre is ki szándékoznak terjeszteni. Végül az Intézet feladatának következő fontos része az autójavító ipar munkájának fejlesztésével kapcsolatos vizsgálat. Már tíz évvel ezelőtt kidolgozták a nagyjavított gépkocsik átvételének minőségi előírásait, amelyet kétkötetes kézikönyv formájában bocsátottak az autójavító ipar rendelkezésére. A minőségi előírás tartalmazza a gépjárműmotor-fődarab felújítás és átvétel műszaki feltételeit; kitér a fontosabb alkatrészek javítóipari viszonyoknak megfelelő gyártástechnológiájára is. Az Automotor javító Vállalat munkájának elősegítésére foglalkozott az Intézet azoknak az okoknak a vizsgálatával, amelyek a Csepel Diesel-motorok élettartamát csökkentik. Megállapították, hogy a motorok élettartamát legnagyobb mértékben az alkatrészek nem kellő tisztítása csökkenti. Az alkatrészek tisztítási technológiája teljesen helytelen és a meglevő, egyébként is korszerűtlen alkatrészmosó berendezések nem képesek ellátni a növekvő termeléssel párhuzamosan fellépő alkatrésztisztítási igényt. A nagyjavításból kikerülő motorok nagy mennyiségű szennyeződést tartalmaznak, és ez a szennyezés üzemeltetői szinten nehezen, vagy egyáltalán nem távolítható el. A feltárt motorokban homoktól kezdve olajiszapon keresztül a szalmáig mindenféle szennyeződés megtalálható. A rossz alkatrésztisztítás egyébként a hibafelvétel során szükséges méretfelvételt is nagyon megnehezíti. Az alkatrésztisztítás terén a legsürgősebb intézkedésekre van szükség. A vizsgálatok a többi hibákat is feltárták, és ezáltal lehetővé vált, hogy a vállalat — a kutatók tevőleges hozzájárulásával — a hibákat meg is szüntesse. Ugyancsak felülvizsgálták az önhordó autóbusz kocsiszekrényének nagyjavítási technológiáját is. Feltárták a törési gócokat, és útmutatást adtak a vázszerkezet törött és repedt részeinek kijavításához. E munka során kidolgozták a vázszerkezet és a borítólemezek korrózió elleni védelméhez szükséges technológiai részletkérdéseket is. Mivel a korróziós probléma valamennyi jármű közül talán az autóbuszra vonatkozóan a legfontosabb, a korrózió elleni védelemre kidolgozott technológiát kissé részletesebben ismertetjük. A kocsiszekrényt — még leszerelés előtt — hidegvízsugárral le kell mosni, a fenék és oldalszerkezet alsó részeiről a sarat tökéletesen el kell távolítani. Mosás után az alumínium borítólemezeket le kell szerelni, a vasváz egyes részein esetleg visszamaradt sarat, zsírt, olajat előbb hidegvízsugárral, majd gőzmosó-berenclezéssel kell letisztítani, amely 10—15 att-u gőzt lövell a vasfelületre és minden szennyeződést „leborotvál”. Az antikorrodé 1-lemezek tisztítására kiválóan alkalmas a ,,Yacu Blast”-berendezés, amely külön műhelyigény nélkül, pormentesen végzi ezt a feladatot. A vasváz aluminium lemezzel érintkező felületein jelentkező kontakt korrózió megelőzésére a vasvázfelületeket 0,3 mm vatag szórt alumínium réteggel kell bevonni. Ugyancsak alumíniumot kell szórni az abrazív hatásoknak (kövek, sár) kitett fenékszerkezeti részekre és sárvédőkre. A szórt alumínium bevonaton mechanikus kezelés, huzalkorongos csiszolás szükséges, hogy az esetleges nyitott pórusok eltömődjenek. A vasváz fúvatott, de nem fémszórt felületeit wasliprimer -|- cink-kromát alapozás után kétrétegű szintetikus festékkel kell bevonni. 372
