Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei

jának kialakítását és üzemi bevezetését. Kidolgozták egy jellegzetes erjedési lyukas félkemény juhsajtféleség, a „hansági juhsajt” gyártástechnológiáját is, intenzíven közreműködtek a kaskaval sajt és a fehér sajt technológiájának fejlesztésében, kikísérletezték a pecorino-romano reszelni való juhsajt hazai gyártástechnológiáját, és jelenleg a juhsajtgyártás gépesítésén dolgoznak a kutatók.

Az ömlesztett sajtokkal kapcsolatos kísérletek közül említsük meg az új ömlesztősó-keverék kidolgozását. A kikísérletezett ömlesztősó-összetétel (dinátrium-hidrogénfoszfát, nátrium-pirofoszfát, ill. nátrium-dihidrogén-foszfát és nátrium-metafoszfát) egyrészt kiküszöböli az eddig használt ömlesztősó-keverék importkomponensének, a citromsavnak használatát, ezzel egyben javítja a sajtok eltarthatóságát, másrészt biztosítja a különböző korú és minőségű sajtok megfelelő ömleszthetőségét, lehetővé teszi — megfelelő technológia alkalmazásával — azonos víztartalom mellett is a kenhető és vágható állomány kialakítását, emellett ízjavító hatása is van.

Xézzük ezek után a vaj gyártásával kapcsolatos kutatásokat. A tárolt vajak elég gyakori hibája, hogy különösen télen gyorsan mega vasodnak. Az avasodásért a tej originális, ill. a tejben elszaporodott baktériumok lipázenzimjei okozta zsírbomlás a felelős. Ilivel az originális lipáz a szakirodalmi adatok szerint 75 C°-on inaktiválódik, a pasztőrözött tejszínből készült vajban a zsírbontást feltehetően baktérium-eredetű lipázenzimek — esetleg a nem megfelelő pasztőrözés — okozhatják. A vizsgálatok meggyőzően bizonyították, hogy baktérium eredetű lipázenzimek 30° 'Q zsírtartalmú tejszínben 95 C'-on 10 perces hőntartás után sem pusztulnak el. A kísérletek a gyakorlat számára azt mutatják, hogy a baktériumlipáz káros hatása ellen csak úgy lehet védekezni, hogy a tejszínben a zsírbontó mikrobák szaporodását megakadályozzák.

A folyamatos vajgyártással kapcsolatos kísérleteket Csehszlovákiából importált M. á . C.-4. folyamatos vajg}’ártó berendezéssel végezték. Kidolgozták a hazai viszonyokra megfelelő gyártástechnológiát, különös tekintettel a belföldi vaj nagyobb víztartalmára.

Ismeretes, hog}’ a vajat minőségromlás nélkül hosszabb ideig csak alacsony hőmérsékleten lehet tárolni. Az Intézetben megtervezett gyorshűtő kamra az üzemi kísérletek szerint nagyon jól használható a vaj gyors lehűtésére, s ezzel a vaj minőségének megóvására.

Az Intézetben nemrégiben megalakult gépészeti részleg egyik főfeladata minden új, a tejiparban használatra kerülő géptípus kipróbálása, szerelési, kezelési és karbantartási utasításainak elkészítése. Ezen belül a többi között foglalkoztak a tankgépkocsi önfelszívó szivattyújának kialakításával, vándorkeverős sajtkádak felülvizsgálatával és korszerűsítésével, a 2000 literes tejszínérlelő tank prototípusának elbírálásával, s a kör-kannamosógép prototípusának vizsgálatával.

KGST-téma keretében végezték a korszerű, zárt rendszerű hűtőberendezések szerkesztését a tejgazdaságok és a gyűjtőhálózat részére. ^Megtervezték és kivitelezték az 500 literes hűtőtartály prototípusát. A berendezés kettős falú szigetelt tejtartályból, keverőbői és hűtőaggregátból áll. A prototípus a mérések és az üzemelési ered-Az Intézetben kidolgozott 500 literes gyűjtőcsarnoki hűtő-tároló tartály