Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
menyek alapján megfelelőnek minősült. Az 500 literes típns tapasztalatai alapján megtervezték és kivitelezhették az 1000 literes hűtőtartály prototípusát is. De voltak persze egyéb kutatások is. Említsünk néhányat ezek közül. A tejföl egyik fontos tulajdonsága a sűrű állomány. Ennek elérése végett szokás a tejet felére, egyharmadára sűríteni vagy savót elvonni. Mivel mindkét eljárás munka- és költségtöbblettel jár. az Intézet a tejföl állományának biztosítására kidolgozott egy olyan eljárást, amelynek során oltóstúróval dúsítják a tejet. Az eljárás gyártástechnológiai és gazdasági előnyei: nincs szükség besűrítőberendezésre, a besűrítéshez felhasznált gőzenergia megtakarítható, kisebb a helyszükséglet, a felhasznált soványtej, ill. oltóstúró, a tejföl árában értékesül. A higiéniai vonatkozású kísérletek zömét a koliform-csírák gyors kimutatására alkalmas eljárások kutatása, a tejüzemi helyiségek penészedésének, ill. a sajtok kéregpenészedésének megakadályozása, továbbá a Mycobact. tuberculosis ellen antibiotikumokat termelő mikróbaféleségek (nizintermelő sztreptokokkuszok, Lb. acidophilus, laktózerjesztő élesztők) tanulmányozása alkották. A koliform-csírák gyom kimutatására a szakirodalomban leírt módszereket (baktosztrip-, nitrátredukciós eljárás, TTC-levesen tenyésztés) nem találták minden szempontból megfelelőnek. Az Intézetben kidolgozott új eljárás a koliform-csírákat magában a tejben tenyésztve mutatja ki, indikálásukra TTC-t használnak és tripaflavin adagolással gátolják meg az egyébfajta csírák tevékenységét. A tejüzemi helyiségek falainak penészmentesítésére a pentaklór-fenol erős fungicid tulajdonságát felhasználva dolgoztak ki eljárást. A módszer az üzemekben nagyon jól bevált. A sajtok érlelése során a kéreg penészedésének megakadályozására nagyon hatásosnak bizonyult a flavofímgin nevű magyar antibiotikum használata. Az eljárást legújabban francia és svájci kutatók is kipróbálták és nagyon jónak találták. Roquefort- és camembert-penész előállítási módszerét is kidolgozták. A márvánvsajtgyártáshoz nélkülözhetetlen roquefortpenész-port éveken keresztül Dániából importáltuk. Ennek kiküszöbölésére az Intézet kidolgozta a roquefortpenész-por gyártástechnológiáját, és Szécsényben nagybani előállítását is megindították. Az eljárás több vonatkozásban eltér a külföldön használatos módszerektől. A leglényegesebb különbség a nedves keménymorzsán elszaporított penész szárítási módjában van. Ugyancsak kidolgozták a Camembert sajt gyártásához nélkülözhetetlen camembert-penész biztonságos előállítási módját is. A camembert-penészt az Intézet kultúralaboratóriuma állítja elő és küldi az üzemeknek. A tejipari szennyvizek kielégítő hatásfokú, biztonságos tisztítása mind ez ideig nem eléggé megoldott probléma. A tisztítási eljárások nagyon költségesek, használatuk alapos szakértelmet igényel. Ezért az Intézet éveken keresztül foglalkozott a tejipari szennyvizek ártalmatlanításának kérdésével. Kidolgozták a tejipari szennyvizek tisztítási fokának az eddigieknél sokkal megbízhatóbb meghatározási módszerét. Ezzel a módszerrel kiküszöbölhető, hogy az oxigénfogyasztást a tejipari szennyvizek esetében teljesen használhatatlan kálium-permanganátos, vagy a biokémiai oxigénigény (BŐI.) hosszadalmas és szintén nem teljesen megbízható eljárásával határozzák meg. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézettel együttműködve laboratóriumi méretben jó hatásfokkal működő és az erősen savanyú (pH 5,5) tejipari szennyvizet jól tűrő biológiai oxidálótestet (csepegtetőtestet) állítottak elő, s ennek flóráját és faunáját tanulmányozták. Ennek eredményeként megrövidítették a biológiai csepegtetőtest bedolgoztatásának idejét. Mint érdekességet és mint rendkívül fontos munkát említjük meg, hogy az Intézet munkatársai összeállították a „Tejgazdasági szakszavak és kifejezések gyűjte-350
