Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei

Liofilizáláskor az élelmiszer rétegeinek hőmérséklete mindaddig 0 C° alatt van, amíg a szublimációs front át nem halad a rétegen, vagyis amíg ki nem szárad. Kiszá­radt állapotban hőmérséklete elérheti a +40.. .60 C°-ot. A liofilizálással tartósított élelmiszer minősége sokkal jobb, mint a hagyományos módokon szárítotté. A hagyományos szárítási eljárás esetén ui. a felmelegítés meleg, 50—70°-os levegővel, nedves állapotban megy végbe, és az oldott anyagoknak a felületre vándorlása denaturálja az élelmiszer értékes összetevőit, ami liofilizálás esetén nem következhet be. A liofilizált élelmiszert +20 C° körüli hőmérsékleten is évekig lehet tárolni, nedvességtől, fénytől és a levegő oxigénjének behatásától megvédve. Ez természete­sen különleges követelményeket állít fel a csomagolóanyaggal és a csomagolással szemben. A csomagolóanyag nem lehet vízgőz- és fényáteresztő, a liofilizált élelmi­szert vákuumban, nitrogén és széndioxid atmoszférában csomagolják. Az Intézet 1962 óta foglalkozik intenzívebben ezzel a tartósítási eljárással, bár tájékozódó kísérletek már 1952-ben folytak. A kísérletekhez először egy szárazjég-hűtésű, 1—-1,5 kg élelmiszer liofilizálására alkalmas készüléket konstruáltak és építettek meg. A következő készülék komp­resszoros hűtésű, befogadóképessége 2—-3 kg volt. Jelenleg már nagyobb, 15 kg befogadóképességű importkészülék is működik. Az eddigi vizsgálatok során tisztázták különböző állati eredetű élelmiszerek: hús, tej, tejföl stb., zöldségfélék: zöldborsó, zöldbab, spárga, hagyma, gomba stb.,. gjüimölcsök: málna, szamóca, őszibarack levek és sűrítmények: kávéoldat, papri­kasűrítmény stb. liofilizálási technológiáját. Vizsgálták az élelmiszerek liofilizálás közbeni hőmérsékletének hatását a késztennék minőségére, a liofilizálás időtarta­mára, felállították a különböző hőmérsékletű eljárások hőmérlegét, energiahasznosí­­tási és gazdaságossági számításokat végeztek. Az eddigi eredmények már valamelyes, támpontot nyújtanak az eljárás ipari bevezetésére. Az atomenergia békés alkalmazása az élelmiszeripar számára nemcsak mérés­­technikai alkalmazásokat jelent, hanem az élelmiszerek tartósításának új mód­szereit is Ígéri. Az eddigi tapasztalatok ui. azt mutatják , hogy az élelmiszerek rom­lását okozó mikroorganizmusok és a raktári kártevő rovarok radioaktív sugárzás segítségével elpusztíthatok anélkül, hogy a besugárzott élelmiszerek felmelegedné­nek. Ez az új tartósítási módszer különösen a hőhatásra érzékeny élelmiszerek ese­tében sokat Ígérő, valamint azokéban, amelyeket eredeti nyers állapotukban szeret­nénk megőrizni. Az új tartósítási lehetőségekre az Intézet már megalakulása idején felfigyelt, és. a sugárenergiás élelmiszer-tartósításra vonatkozó kísérletek szinte azóta folynak. Az elmúlt évek során az eljárás alkalmazásának lehetőségét számos élelmiszerre meg­állapították. A hazai adottságok figyelembevételével elsősorban a sugárzásos pasz­tőrözés és egyéb tartósítási módszerek kombinálásával elérhető eredményeket vizs­gálják. A kombinált eljárások ui. kíméletesebb kezelést (pl. kisebb sugárdózisokat} tesznek lehetővé, mert az egymást kiegészítő tartósítási módszerek hatékonysága a kombináció révén növekszik, ill. az élelmiszer-tartósítás közben keletkező nem kívá­natos változások szinte elhanyagolhatóan kicsik. Biztató eredményeket hoztak az Intézetben folyt besugárzási kísérletek pl. a gyorsan romló, s export szempontból is értékes szamóca tárolási idejének meghosszab­bítása, a gyümölcslevek tartósítása, a raktári rovarkártevők elpusztítása terén.. Módszert dolgozott ki az Intézet a fűszerpaprika-őrlemények ionizáló sugárzásos csíraszámcsökkentésére is, s ezzel javul a termékek mikrobiológiai minősége. Figye­lemre méltó lehetőségét találták meg az ionizáló sugárzások élelmiszeripari alkalmazá­

Next

/
Thumbnails
Contents