Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
végzik. A gyártóvonal teljesítménye óránként 5400 db 5/4'es üveg. A gyártás termelékenysége több, mint 300%-kai múlja felül a korábbi szakaszos gyártásmódét. Kidolgozták a gyümölcslényeréshez alkalmazható folyamatos eljárást is, mivel már időszerűvé vált az eddigi szakaszos üzemi préselési eljárást korszerű, nagy kapacitású, folyamatos automatikus módszerrel helyettesíteni. Az Intézetben kidolgozott Kutz—Török-féle kísérleti berendezés az ellenáram elvén működik és a zúzott gyümölcs- vagy zöldségféléből meleg vízzel oldja ki a vonadékanyagokat. Az ily módon nyert gyümölcs- vagy zöldséglé szárazanyag-tartalma csak jelentéktelen mértékben kisebb, mint a préseléssel nyert lé szárazanyag-tartalma. A lékihozatal ellenben — a préseléses eljárás során elérhető 70—75% helyett — 90%-nál nagyobb. A sűrített paprikapüré (pritamin) gyártástechnológiájának korszerűsítésére azért volt szükség, mert a korábbi eljárás során a nyersanyag C-vitamin-tartalmának 20—25%-a veszendőbe ment. Behatóan tanulmányozták (Bálin, Kiszelné) a C- vitamin megmaradására ható tényezőket és megállapították, hogy ha az enzimatikus C-vitamin-bomlást vezérlő enzimrendszert a nyersanyag gőzölésével inaktiválják, a C-vitamin-veszteség a gyártás során 10%-nál kisebbre szorítható le. A nyersanyag 2—3 perces gőzölése azzal az előnnyel is jár, hogy a paszírozási veszteség felére csökken. Az elavult, korszerűtlen befőttgyártási technológia szerint a gyümölcsöket az idényben féltermék formájában teszik el, és az árut a téli idényben szerelik ki kisebb egységekbe. Az Intézetben kidolgozott korszerű, ún. közvetlen kiszerelési eljárás abból áll, hogy a gyümölcsöt — megfelelően elkészítve — mindjárt a végleges kiszerelési egységbe töltik. Egyéb előnyökön kívül ezzel az eljárással a gyümölcsök aromája is jobban megőrizhető. Az eljárás egyik leglényegesebb mozzanata az ún. vákuumos húzatás (Ott J., Fellner F.), amelynek során a megfelelően megtisztított és darabolt gyümölcsöket híg cukoroldatban vákuumos térben kezelik. így a gyümölcs szöveteiben levő levegő eltávozik, és helyébe behatol a cukoroldat. Az ily módon előhúzatott gyümölcs közvetlenül üvegekbe tölthető. A gyümölcslevek derítésére a legkorszerűbb eljárás az enzimes derítés. Az ehhez szükséges készítményt korábban külföldről kellett importálni. Az Intézet jogelődje kidolgozta a hazai gyártású polizim enzimkészítmény gyártástechnológiáját (Vas K., Fábri I.), amelynek alapján a Kecskeméti Konzervgyár gyártja. A hazai szükségletet a gyár teljes mértékben ki tudja elégíteni. Említést érdemel a gyümölcslevek és üdítőitalok gyártástechnológiájával kapcsolatban végzett munka is. Számos fejlett ipari országban a gyümölcsléfogyasztás az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt. Hazánkban viszont a gyártás és a fogyasztás 1960-ig elenyésző mértékű volt. Az Intézet és az üzemek együttes erőfeszítése nyomán néhány év alatt sokat fejlődött a hazai gyümölcslégyártás minősége és mennyisége. A közönség megkedvelte és egyre nagyobb mértékben fogyasztja mind a rostos gyümölcsleveket (meggy, kajszi, őszibarack, birs), mind pedig a derített, szűrt gyümölcslé veket (almuska, meggy vér). Jelentékeny munkát végzett az Intézet a választék bővítésében, új gyártási vonalak kialakításában, üzembe helyezésében. Ezek sorában legkorszerűbb a Budapesti Konzervgyár importból származó gyümölcsgyártó és palackozó gépsora, óránként 6000 palack kapacitással, továbbá a KÖVAC gyümölcslégyártóvonala. Kidolgozták a levek megfelelő derítési eljárását, a gyümölcslésűrítmények előállításának technológiáját és egyéb, a gyümölcslégyártással kapcsolatos kérdéseket. A Konzerv- és Paprikaipari Kutatóintézet a vásárlók igényeinek kielégítésére nagy gondot fordít a választék bővítésére, és különösen az export szempontjából 324
