Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
a kísérletezéssel járó feladatoktól, költségektől, s ezenkívül a kutatási eredményeket kész, kialakult, azonnali bevezetésre alkalmas formában tudják átvenni. A szorosan vett kutatói munkával az Intézetben öt osztály foglalkozik: a Gépészeti, a Technológiai-analitikai- és mikrobiológiai, a Gyártmány- és csomagolás-fejlesztési-, a Nyersanyag-, valamint a Közgazdasági és dokumentációs Osztály. Ezek közül a Gépészeti Osztály feladata az új gépek és gyártási vonalak gépészeti kialakítása, a régiek korszerűsítése, a műszerezéssel, automatizálással és energiagazdálkodással kapcsolatos feladatok elvégzése. A Technológiai, Analitikai és Mikrobiológiai Osztályon főijük a meglevő technológiák korszerűsítése és az újak kidolgozása. A Nyersanyag Osztály a konzervipari szempontból értékes gyümölcsöket és zöldségfajtákat kutatja, és vizsgálja azt is, hogy milyen mértékben alkalmasak konzervipari célokra. A Gyártmány- és csomagolás-fejlesztési Osztály, valamint a Közgazdasági és dokumentációs Osztály a nevéből is kitűnő munkát látja el. Az Intézet rövid ismertetése után nézzük konkrét eredményeit. A konzervipar fejlesztése szempontjából nagyon fontos volt, hogy egyedileg is vizsgálták a különböző konzervipari részműveleteket és feldolgozási műveleteket, kutatva azt, miként lehetne korszerűsíteni, ill. gépesíteni, automatizálni a nagy kézi munka igényű műveleteket. E munka során különösen értékes a sterilezéssel kapcsolatos ered menj7. A különböző konzervtermékeket korábban kizárólag szakaszosan működő autoldávokban empirikus alapon sterilezték. A hőbehatolás (hőpenetráció) mérésére megfelelő berendezést dolgoztak ki, és ennek segítségével — éveken át tartó munkával (1950—55) — megállapították a legkülönfélébb termékek és csomagolási egj-ségek részére a sterilezési előírásokat (Gyönös Keiről;/). Ugyancsak kiterjedt vizsgálatokat végeztek a sterilezés során dobozokban és üvegekben kialakuló belső nyomásviszonyok mérésére (Ott József, Virágos István). Ezek ismeretében kerülhetett sor a konzervüvegekbe töltött áruk sterilezési technológiájának kialakítására. A magyar konzervipar által gyártott valódi konzervfélék nagy része üvegbe töltve kerül forgalomba. A kisméretű dobozok (’/i0—Vs) sterilezésére különleges eljárást és berendezést dolgoztak ki. A Sonkoly-féle szabadalmazott berendezés foljTamatos üzemben és légköri njromáson dolgozik. A fűtőközeg olaj, s a 130 C° körüli hőmérsékletre felhevített olajfürdőn haladnak végig a dobozok. Ezután megfelelően kialakított hűtőberendezésbe kerülnek, ameljTben légköri levegőáramban hűlnek le közönséges hőmérsékletre. A találmány nagy előnye a nagymértékű hőenergia-megtakarítás, a kapacitás növekedése és az, hogy az olajból kikerülő dobozokra nem szükséges külön korrózióvédő bevonat. A berendezés természetesen 100 C°-nál alacsonyabb hőmérsékletű sterilezésre is alkalmas. A dobozos áruk 100 C° feletti folyamatos sterilezésére számos nagy kapacitású, kiválóan működő külföldi berendezés ismeretes (Hydron, Stork-Kontinu stb.). Üvegbe töltött konzervárukhoz megfelelő berendezés azonban sem belföldön, sem külföldön nem volt. A problémát a Schmied—Luxemburger-íéle hazai berendezés oldotta meg. A magjrar találmány alapján a kísérleti gépet a Nagjüíőrösi KonzervgjTár készítette el, a prototípust pedig a Hatvani Konzervgjúr részére a Láng Gépgj7ár. A berendezés 100 C°-nál magasabb, ill. ennél alacsonjTabb hőmérsékletű steriiezéshez alkalmas, üvegekbe vagy dobozokba zárt termékekre egyaránt. A berendezés a szükséges 2,4 att túlnyomást 7 db, egj7enként 4 m magas, egjrmással sorba kapcsolt vízoszlopból alkotott hidrosztatikai rendszerrel valósítja meg. A hidrosztatikai egj7ensúlj7 sűrített levegővel, hálózati hideg vízzel létrehozható, majd az egjTes hidrosztatikai oszlopok a szükséges hőmérsékletre felfűthetők. Az oszloprendszeren láncrendszer halad keresztül, a két párhuzamos lánc közé automatikusan njűló és záródó hengeres üvegszállító serlegek vannak erősítve, ameljTekben az üvegek vagy 322
