Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
Az oldószergyártás gazdaságosságát többek között azzal növelték, hogv kidolgozták a vegytiszta aceton gyártástechnológiáját, amellyel a szabadegyházai özem már több tonna terméket gyártott. Új termékek előállításában az Intézet első eredménye 1950-re nyúlik vissza. Kidolgozták és üzemiieg megvalósították az erjedéses gliceringyártás technológiáját. A Szabadegyházai Szeszgyár ezzel az eljárással gyárivá importglicerin hiányában két éven keresztül kielégítette a hazai szükségletet. Igen sok munkát fordítottak a hidrolízissel nyerhető erjeszthető cukrok előállítására és szesz-, takarmány élesztő-, valamint furf urolgyá rtásra való felhasználására. A gyártás azonban az aránytalanul nagy beruházások miatt nem jött létre. A több éves munka azonban mégsem volt hiábavaló, mert 1951 óta működik a Szabadegyházai Szeszgyárban az Intézet félüzemi berendezéséből kifejlesztett furfurolüzem. Az új termékek között mint igen jelentős eredményt kell kiemelni a takarmányélesztőt, amelynek gyártástechnológiáját az Intézet dolgozta ki. és a gyártás üzemi megvalósításában is közreműködött. Az első takarmány éleszt ö-üzem 1957-ben indult meg, ma már három üzem dolgozik, és a negyedik tervezése az Intézet által kidolgozott technológia alapján folyamatban van. A takarmányélesztő a hazai felhasználás- m kívül igen jól jövedelmező exportcikk. A takarmányfehérje-ellátást segítették elő azzal, hogy megfelelő módszert dolgoztak ki az élesztőtartalom növelésére a mezőgazdasági szeszgyárak moslékéban. Az élesztőben dúsított moslék élettani hatását az Állatélettani és Takarmányozási Intézettel együttműködve állatkísérletekkel ellenőrizték. A takarmányozási kísérleteket hízó ökrökkel, tinókkal, tejelő tehenekkel és sertésekkel végezték. A dúsított moslék mind a napi ráhízás mértékét, mind a tejhozamot jelentősen növelte. Szárított takannányélesztő adagolásával kísérleteket végeztek csibéken és tojós tyúkokon, ennek számszerűen meg tudták állapítani a ma már nagy mennyiségben termelt fehérje- és vitamindús takannányélesztő táp- és biológiai értékét. Teljesen új termék lesz a magyar erjedési iparban a citromsav. amelynek gyártástechnológiáját melaszból laboratóriumi méretben az Intézet dolgozta ki. Nézzünk ezek után néhányat az 1957 óta elért eredmények közül. A szeszfinomító eljárások fejlesztésére irányuló kutatásokhoz, valamint az üzemi készülékek optimális .lényeinek beállításához nélkülözhetetlenül szükséges a szeszfinomítás egyes fázisaiban lezajló folyamatok beható tanulmányozása. A szeszfinomító rendszer legkevésbé feltárt munkafolyamata az előpárlat-elválasztás. Ilivel a megfelelő szeszminőség előállításában az előpárlat-elválasztás hatásosságának van a legdöntőbb szerepe, a szeszfinomítás folyamatainak tanulmányozása során az előpárlatoszlop működését kezdték először vizsgálni. A vizsgálatokhoz olyan modellberendezésre volt szükség, amellyel folyamatos üzemben tanulmányozhatók az előpárlat-elválasztás legfontosabb paraméterei. Az előpárlatoszlop tanulmányozására irányuló kutatómunkához megszerkesztettek egy folyamatos üzemű mode 11-lepárlókészülékét, amellyel az előpárlat-elválasztás folyamata üzemszerű körülmények között tanulmányozható. Ennek alapján dolgozták ki az új szeszfinomítási eljárást, amelynek lényege, hogy növekvő hígítás hatására a szesznél magasabb forrpontú szennyeződések előpárlati jellegűvé válnak. Az eljárás kivitelezésére szerkesztett készülékben az előpárlatoszlop szerepe - k annyi, hogy a kb. 10 -osra hígított nyersszeszből minden szennyeződést kifőzzön. A szennyeződéseket tartalmazó párlat az ún. aldehidoszlopba jut, itt az állandó előpárlati jellegű szennyeződések párlat tonnájában távoznak, a kozmaolaj pedig az oszlopban halmozódik fel. Mivel az aldehidoszlopban nincs kifőző szakasz, és külön 317
