Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
Forrásmunkái:: dr. Yigh -4.: Beszámoló a Cukoripari Kutatóintézet tevékenységéről dr. Falvai .4.; A Cukoripari Kutatóintézet 14 éve dr. Oplatka Gy.: Uj, folytonos mííködésű diffúziós berendezés (klny. az AITA közleményeiből, 1957) Zsigmond—Gryllusné: Uj típusú ellenáramú ioncserélő oszlop (Élelmezési Ipar. 1963. jól.) ERJEDÉSIPA RI K ITATÓIN TÉZET Az Erjedésipari Kutatóintézet neve 1952-ből származik ugyan, a munkatársak mégis 1949. augusztus 1-ét tartják az Intézet születése napjának. Ekkor alakult ui. a Szeszipari Kutatóintézet, amelyet 1952-ben egyesítettek a Söripari Kutatóintézettel: így az Intézet 1958-ig mindkét ág kutatási feladatait ellátta. 1959. január 1-én azonban a söripari rész levált, s az Intézet azóta a szesz-, élesztő- és a keményítőipar kutatója lett. Az alapítási években az „Intézet5' elnevezés szinte csak jelképes volt, liiszen összesen hét munkatársa volt és a Hermann Ottó úti élelmiszeripari kutatókomplekszumban mindössze három helyisége. E nehézségek elég lassan hárultak el, a helyiségproblémát csak 1957-ben sikerült emeletráépítéssel megoldani, s a döntő változás akkor következett be, amikor 1961 végén elkészült a 600 m2 területű, korszerűen felszerelt laboratórium is. Azóta természetesen a létszám is fokozatosan növekedett, s a könyv megírásának idején eléri a negyvenet. E szervezet kialakításában és fejlesztésében, ijDari kapcsolatok kiépítésében, sőt a kutatók szakmai nevelésében is nagy érdemei vannak az Intézet alapítójának, az azóta elhunyt dr. Krausz -Józsefnek, aki 1956-ig volt az Erjedésipari Kutatóintézet igazgatója. Az ipar ismerői tudják, hogy Magyarországon „szeszipar” gyűjtőnév alatt eléggé különböző ágazatokat foglalnak össze. Az iparág profiljához tartozik természetesen hasonló kutatóintézetének tevékenységi köre is,így a szesziparija sütőélesztő-gyártás, a takarmányélesztő-ipar, a rum-, pálinka- és likőrgyártás, az étkezési ecet, tejsav- és citromsavgyártás, az erjedéses butanol—aceton és egyéb oldószerek előállítása, a furfurolgvártás és ezenkívül a keményítőipar összes problémája. Az iparágnak ez a sokrétűsége szükségessé teszi, hogy egy-egy kutató általában több iparág, ill. feladatkör ellátását vállalja. Az Intézet főiskolát végzett dolgozói közül egvébként négyen szerezték meg a kandidátusi minősítést. Az Intézet munkatársai kutatótevékenységüket általában két részre szokták osztani. Az egyikbe az 1949-től 1957-ig elért eredmények tartoznak, a másikba az azóta folytatott kutatási tevékenység. A meglevő technológiai eljárások fejlesztése az Intézet legfontosabb feladatai közé tartozik. Ezek között is említést érdemel a nagy szeszfokú cefrék erjesztési technológiájának javítása, ami lehetővé tette, hogy a végső szesztartalmat 9,5°0-ról 11 0-nál nagyobbra növeljék. Az eljárás nemcsak a desztilláció és a moslékbesűrítés energiaszükségletét csökkentette, hanem az eddiginél nagyobb és az elméletit jobban megközelítő hozam elérését is eredményezte. Ezt a munkát kiegészítették számos élesztőtörzs szeszerjesztő képességének vizsgálatával, amelynek alapján sikerült a legmegfelelőbb élesztőtörzset kiválasztani. Szesziparunk ma egyöntetűen ezzel a kiválasztott törzzsel és a nagy szeszfokú technológiával dolgozik. Külön is ki kell emelni a szeszfőzés és finomítás terén végzett kutatásokat, amelyek egyes gyárainkban az exportminőségű finomszesz termelésének lehetőségét. 315
