Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
és a kézi beavatkozást csökkentő technológiák kidolgozása. A színes nyomtatás problémája hasonló, az egyes színértékeket ugyanis a nyomószínek árnyalatértékei alakítják ki. Pl. sárgászöld esetében nagyobb sárga pont, kékeszöld esetében pedig nagyobb kék pont szükséges. Ennek a témának tehát az a célja, hogy átfogóan vizsgálják az árnyalat vagy szín alakulását a nyomdai műveletek során. Foglalkozik a Laboratórium a nyomhatósággal kapcsolatos és megoldásra váró kérdésekkel is. A nyomtatás során a papír, festék, nyomóforma és nyomáskörülmények (nyomóerő, sebesség, légnedvesség stb.) közötti összhang határozza meg a nyomtatás minőségét és gazdaságosságát. Ezért ennek a kérdésnek elméleti és gyakorlati tisztázása komoly gazdasági jelentőségű. A témakör egyik része a papírral szemben támasztott követelmények megállapítása. Ebben a kérdésben együttműködnek a Papíripari Kutatóintézettel. A jelenlegi időszakban ez azért lényeges, mert a hazai papíripari fejlesztés szalma és lombosfa nyersanyagokat is kezd felhasználni, tehát tisztázni kell az alapanyag változás hatását a papír nyomdatechnikai minőségére. A nyomtatáskor szereplő többi tényező vizsgálata — a nemzetközi kutatási irodalomra is támaszkodva — tisztázza a lejátszódó nagyon bonyolult fizikai, fizikai-kémiai, kémiai és mechanikai folyamatokat. Az eredmények ismeretnövelő hatásán túl lehetőség nyílik a selejtképződés megelőzésére és a gazdaságosabb munkára. Az előbbi témakör egy kisebb része a festékek viselkedése nyomtatás közben. A magas- és offsetnyomó festék durva diszperz szuszpenzió. A Teológiai viselkedés és a tényleges nyomtatási tapasztalatok között eltérések mutatkoznak. Ennek egyik oka feltehetően a mm-es rétegvastagságban mért folyási jellegből és a 10 /li-os rétegvastagságban való igénybevételből adódik. A másik az eddig kellően nem vizsgált festéktulajdonság: a felületi feszültség. A vizsgálatok most vannak folyamatban. Említettük már, hogy az ipar leglassabban fejlődő ága az arra éppen legjellemzőbb betűszedés. A fényszedőgépek különböző okok miatt nehezen terjednek, ugyanakkor azonban szinte az egész iparág fejlődését hátráltatja a szedés lassúsága, ill. a munkatermelékenység növekedésének csekély mértéke. A Laboratórium feladata ezzel kapcsolatban olyan új koncepció kialakítása lenne, amely lehetővé tenné a szedés meggyorsítását. Ez azonban, amint a külföldi fejlődés is mutatja, nem könnyű feladat. A magyar nyomdaipar a közeljövőben szükségszerűen gyorsabban fejlődik majd, éppen ezért a Nyomdaipari Laboratórium feladatai is egyre sokasodnak. Ezért a Laboratórium úgy igyekszik felkészülni, hogy a várakozásoknak megfelelhessen . TEXTILIPA RI K l TAT(31XTÉZET A textilipar az egyik legrégibb hagyományokkal rendelkező magyar iparág, s a gyártás mennyiségét és az exportra vitt áruk volumenét tekintve is évtizedek óta közismert volt jelentősége. A szervezett textilipari kutatás ennek ellenére csak a felszabadulás után indult meg, amikor 1949 decemberében megalakult a Textilipari Kutatóintézet. Az első célkitűzés az volt, hogy a textilipari vizsgálatokhoz megtalálják az objektív vizsgálati módszereket. Hazai tapasztalat hiányában a szovjet eredményeket vették alapul, és ezeknek a hazai viszonyokra való alkalmazásával fejlesztették ki az anyagra, félkész termékre és késztermékre vonatkozó vizsgálati módszereket. Mivel pedig mind az anyagvizsgálatokhoz, mind pedig a technológiai 19* 291
