Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Könnyűipari Minisztérium intézetei

ban ma hatvanan dolgoznak, ebből 12 mérnök és 10 technikus. A létszám egy ötödé a kísérleti üzemben végzi munkáját. A Laboratórium tématerve lényegé­ben három csoportra osztható. Az első csoportba tartoznak az alkalmazott ku­tatások, amelyeknek célja konkrét eljá­rások, technológiák vagy egyéb módsze­rek kidolgozása egyrészt saját ötletek, másrészt külföldről átvett dokumentáció és tapasztalatcsere alapján. A második csoportba azok a fejlesztési munkák tar­toznak, amelyek célja a már kidolgozott eljárások, technológiák vagy módszerek üzemi feltételek közötti gazdaságos meg­valósítása. S végül ugyancsak a Labo­ratórium feladata a Tröszt által megha­tározott iparági műszaki fejlesztési fel­adatok gyakorlati végrehajtása. Mindezeken túlmenően, ill. ezek mel­lett a Laboratórium feladatai közé tarto­zik még a különböző újítások és talál­mányok bevezetése, KGST témák kidol­gozása, a külföldi intézetekkel kétoldalú együttműködés keretében elvállalt kuta­tási feladatok megoldása, a következő évek műszaki intézkedéseit megalapozó elő­zetes kutatások és kísérletek elvégzése, az új nyomdaipari technológiák kidolgo­zásához szükséges új gyártmányok kidolgozása, egyes segédberendezések és eszkö­zök prototípusának elkészítése, sőt a műszaki propaganda is, nem is szólva a köz­ponti mérésügyi szolgálat ellátásáról, ill. az iparági szabványügyekkel kapcsolatos feladatokról. E sokoldalú problémák megoldását még nehezíti, hogy a nyomdaipar egyike a legszerteágazóbb iparágaknak, a szakmai nomenklatúra több, mint harminc féle nyomdai szakágat tart nyilván. Ezek a szakmák erősen eltérő ismereteket kívánnak: bővebb magyarázat nélkül is érthető, hogy a fényképésznek ismeretlen a betűszedés és mindkettőnek a könyvkötészet vagy a nyomdafesték-készítés. Ebből kifolyólag a kutatási-fejlesztési terület is szerteágazó, a Laboratórium sem képes az összessel foglalkozni, csak a fejlesztés szempontjából fontosabb témákkal. A legtöbb területen csak az üzemekben folyó fejlesztés szakirodalommal való ellátásával és tanácsadással tud segíteni. Az utóbbi időben megindult KGST kutatási együttműködés azonban módot ad az eddig nálunk elhanyagolt területek fejlesztésére is. Mivel Magyarországon a nyomdaiparban nemcsak tudományos kutatómunka nem volt, hanem egyáltalán műszaki egyetemi végzettségűek is igen kevesen dolgoz­tak, természetes, hogy a kutatómunka is nehezen indult meg, hiszen az első feladat szinte az volt, hogy kutatókat neveljenek. Ez az oka azután annak, hogy jelentősebb eredmények elérésére csak a legutolsó időben került sor. A Laboratóriumnak talán legnagyobb eredménye a méretpontos magasnyomó forma készítés bevezetése volt, aminek következtében 1962-ben, tehát eg}'etlen év alatt 5 millió forinttal javult a nyomdaipar eredménye. A magasnyomó formák eddig nem kielégítő pontossággal készültek. A megkívánt ±0,02 mm-es pontosság helyett 288 Ellenőrzik az új gépet

Next

/
Thumbnails
Contents