Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
150 [iC kísérleti anyagot adagoltak. A kísérletekhez — egyszeri ismétléssel — 2-2 növekedésben levő állatot használtak, 160—200 g testsúllyal. A glicin beadása után az állatokat két napig tartották, életben. A kitűzött cél elérése érdekében megoldandó másik feladat a megfelelő nukleáris mérőműszerek megválasztása volt. A munkában iú. különös nehézséget jelentett, hogy a szén 14-es radioizotópjának igen kis energiájú ß sugárzása van, és ezt a vékony végablakos GM-cső is csak 1%-nál kisebb hatásfokkal érzékek, azaz a számlálókészülék az elbomlásból keletkezett /^-részecskéknek csak 1%-át tudja kimutatni. Ebből következik, hogy a kis aktivitású anyagok esetében a maghasadások statisztikus ingadozásai következtében a vógablakos GM-cső igen nagy hibahatárral mér. A kísérletek alapján megállapították, hogy a bőr 14C- vel való jelzése gyors és jól használható eljárást, valamint mérési módszert nyújt a bőrkémiai vizsgálatokhoz. Kísérleti körülményeik között a jelzett aminosavak legnagyobb mennyiségben a májban voltak találhatók, azonban a test átlagsúlyához viszonyítva az irharéteg is nagyobb fajlagos aktivitást mutatott. Az irharétegben található jelzett glicin nagyobb mennyiségben volt a rost közötti állományt képező fehérjékben (albuminok, globulinok, mukoproteinek), mint a kollagénben. A kollagénrészen belül is azonban többet tartalmaz a prokollagén és a kollagénrost fiatalabb, könnyebben oldódó része. A nukleáris mérések adatai nem alkalmasak a fehérje mennyiségének meghatározására. A műanyag talpak elterjedése és a rosszabb vízgőzáteresztésű korrigált marhabőrök használata feltétlenül szükségessé tette a hő- és izzadsággátló talpbélésbőrök kidolgozásának megoldását. Ez egyrészt lábhigiéniai okokból, másrészt cipőtartóssági okokból lényeges kérdés. A lábbeli talpának és felsőrészének meghibásodása javítható, a talpbélésé azonban nem és ezért lényegében a talpbélés élettartama határozza meg a lábbeli élettartamát. A kicserzett, lógszáraz talpbélésbőrök bemártásos utánalumíniumozása bázikus kénsavas agyagföldoldatban laboratóriumi és üzemi kísérletek tanúsága szerint jó izzadságállóságú bőröket eredményez. A készáru minősége nem tér el a szokásostól, ráncosság, törékenység, barkaérzékenység nem tapasztalható. A bőrök zsugorodási hőmérséklete és egyéb fizikai tulajdonságai sem változnak számottevő mértékben, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az alumíniumsó ityen körülmények között nem ad számba jöhető cserzóst. Az izzadságálló tulajdonságok javulása inkább az enyhén lúgos kómhatású izzadság hatására, használat közben következik be. A szintetikus bőrzsírozó anyagokkal az Intézetben az ötvenes évek elején kezdték meg a kísérleteket, amelyek alapján az aromásmentesített gázolaj klórozási termékének és az oxidált paraffinnak kombinált felhasználására tettek javaslatot. Az ipari felhasználás jó ideig igen vontatottan haladt. A tagadhatatlanul jó zsírozó Vizsgálat a laboratóriumban
